Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Macbeth - cover

Macbeth

William Shakeapeare

Publisher: Content 2 Connect

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

William Shakespeare egyik legnagyobb műve a Macbeth, a hatalomvágytól megszállott gyenge ember drámája. Macbethnek egyszer azt jövendölik, hogy király lesz. Felesége ösztönzésére és segítségével, hogy beteljesedjék a jóslat, álmában megölik a náluk vendégeskedő királyt. Tettüket a leitatott őrökre fogják, akiknek nincs is idejük tiltakozásra a hamis vád ellen, mert Macbeth szörnyű „felindultságában” megöli őket. A hatalmat, a rangot azonban nem tudják élvezni…
Available since: 09/23/2014.

Other books that might interest you

  • János vitéz - cover

    János vitéz

    Sándor Petofi

    • 0
    • 0
    • 0
    A János vitéz mára már klasszikussá vált Magyarország-szerte. Kukorica Jancsi történetével már általános iskolában megismerkednek a magyar diákok, de bármelyik korosztály számára élvezetes végigkövetni, ahogy az árva juhászból Tündérország királya lesz.(Az ismertetot írta: Majlinger Diána)János Vitéz (Sir John) is a poem written in Hungarian by Sándor Petofi. It has gained immense popularity in Hungary, and is today considered a classic of Hungarian literature.(Summary by Wikipedia)
    Show book
  • Ördögszáj - cover

    Ördögszáj

    István Vörös

    • 0
    • 0
    • 0
    AZ ÖRDÖGSZÁJ ELŐADÁSÁNAK DIÁKOK ÁLTAL ÍRT KRITIKÁIBÓL: Sokakkal beszélgettem a drámáról, és mind azonos véleményen voltunk.  Ha csak a párbeszédeket veszem figyelembe, akkor két szó jut eszembe: humoros és szarkasztikus. Nagyon megfogott engem, hogy a szerző, Vörös István sokat idézett például a Bibliából vagy a Nemzeti dalból, és ezek, ha nem is feltétlen a jelentős részét alkották a szövegnek, de nagyon fontosak voltak. Szimpatikus volt mindezek mellett az is, hogy az olykor feszült szituációt oldotta egy szarkasztikus vagy épp nem szarkasztikus poénnal, szóviccel.  Maga a szöveg stílusa is alkalmazkodott a ’modern’ korhoz, viszont a témája egy egészen más világról szólt, mint amiben ma élünk.  A csendesnek látszó kis faluban több volt a pletyka, mint a könyv a pol­cokon!  Összegezve: kétféle benyomást tett rám az író munkája. Az egyik, hogy zseniális volt a szöveg tartalma, a szóhasználata, az idézetei és a szarkasztikussága, másrészről pedig túlzottan egyhangúak voltak bizonyos jelenetek. (Bánki Zsolt, Soós Bence, Szalai Evelin) A történet a ’30-as években játszódott. Szövege számomra nem volt annyira régies, nagyon jól értettem. Nyelvezetében nem voltak csúnya szavak, ez is szimpatikussá tette a darabot. Rengeteg bibliai utalást lehetett felfedezni, hol elrejtve a sorok közé, hol pedig egész idézeteket. (Rikk Eszter, Szabó Margit Rebeka, Petridisz Anna) A történet a beleszőtt csodás elemekkel és rejtélyes babonaságokkal lett izgalmasabb és elrugaszkodottabb a valóságtól. A fennálló tragikus helyzetet humoros elemekkel próbálta elfedni a szerző, de éppen csak annyira, hogy azért érezzük, a valóság ugyanolyan fájdalmas, még ha a keserű nevetés ezt próbálja is elfeledtetni velünk. (Brenner Dorottya, Fodor Orsolya, Kovács Árpád) Ahogy a dráma újabb és újabb fordulatot vett, úgy fordultunk mi is saját tengelyünk és a tér körül. Ez a darab nagyszerűen játszott a térrel, és az emberekkel.  Ez volt az általam eddig látott előadások közül valószínűleg a legkevesebb pénzből kivitelezett, ugyanakkor a legizgalmasabb alkotás.  Ez nagy részben az írónak köszönhető.  Magány, intrika, ördögszáj… dióhéjban ezzel a három szóval jellemezném a darabot.  Nagyon jól megírt, fordulatokkal teli mű. Színes, élvezetes. Valamikor könnyezve nevetünk a komikus helyzeteken, valamikor pedig sírni lenne kedvünk a kegyetlenségeken.  A színdarab szövegéről ismételten csak három szó jut eszembe: Bravó, Vörös István! (Selmeci Johanna, Mavrogenis Aphrodite, Boross Kata)
    Show book
  • Gazdám ne hibáztasd a vadászkutyát - cover

    Gazdám ne hibáztasd a vadászkutyát

    Judit Lovas Sz.

    • 0
    • 0
    • 0
    Egészen rendhagyó Lovas Sz. Judit pályakezdése. És épp ilyen rendhagyó, sőt zavarba ejtő a verseiből áradó különös szépség és energia. Annyi más metafizikus költőhöz hasonlóan Lovas Sz. Judit is párkapcsolati dilemmákon keresztül beszél az ember egzisztenciális számkivetettségéről. Az én és a te mögött mindig felsejlik az ő – még ha ez az ő egy fehér folt, egy nem létező kapaszkodó is. A versekben a költői én helyzete egészen zavarba ejtő. Lovas Sz. Judit radikálisan szakít a hagyományos költői szerepmintákkal, az ő beszélője nem hősökkel vagy tragikus vesztesekkel azonosul, hanem a mindenkori becsapottakkal, megalázottakkal, hallgatásra ítélt szolgákkal. Nem azonosul, hanem azonos. Ő nem Romulus, hanem Remus. Nem hős, hanem imposztor. Nem gazda, hanem vadászkutya. „A póráz általában bosszantó, / mert csak beleakad az ember, / akkor is, ha megszökni nem akar.” A némaságra ítélt élet – „könyvespolcomon úgy hányódik a szájpecek, mint másén a mobiltöltő” – fényében roppant megrendítőek azok a vallomások, melyekben arról vall, amiről nem vallhat sosem.Lovas Sz. Judit elképesztő bölcseleti anyagot mozgat a verseiben. Az intertextuális utalásháló és a kötet minden sorát átjáró könyörtelenség kontrasztja zavarba is hozza a befogadót. Az „Apám háromszázezerért csinált ketrecet” szonettfolyam viszont másként iszonyatos. Itt a maga pőreségében jelenik meg a társadalmi kiszolgáltatottság, ámbár a gonosz apa figurája és a fiú szenvedése itt is túlmutat a konkrét élethelyzeten.Bánki Éva
    Show book
  • Drámák I kötet - cover

    Drámák I kötet

    Tibor Zalán

    • 0
    • 0
    • 0
    „Hát így vagyunk. Az a jó, ami rossz. Az az értékes, ami nincs. Érdekes. Mintha megint fogna az agyam. Mintha megint kezdenék megbölcsülni. Jaj, csak el ne múljék ez az állapot! Nézzük csak! A világ szép. Szép, mert vannak benne fák, és a fák szépek. A világ nagy. Nagy, mert a csillagok nagyok, de a csillagok láthatóan kicsik, s a nagy csillagok azért kicsik, mert messze vannak, s ha a világ nem lenne nagy, akkor a csillagok sem lehetnének kicsik. A világ illatos. Illatos, mert vannak benne virágok, és a virágok illatosak, tehát illatos a világ az illatos virágoktól…”(Azután megdöglünk)
     „Csöngetnem kell, a saját házamba becsöngetni. Hát ez megalázó kérem, minden szempontból megalázó. Főleg ha valaki meglátja, hogy a saját házamba be kell csöngetnem, mint egy… mint egy idegennek… vagy ami még rosszabb, mint egy olyannak, akit kizártak a saját házából… Hát jó. Becsöngetek. (Becsönget.) Semmi. És senki. Ezek nincsenek itthon.Nos, azt nem firtatom, miért nincsenek itthon. Azt meg főleg nem, hogy hol vannak ilyenkor. Felnőtt emberek, lehet dolguk, magánszférájuk, ugye, azután elvannak valahol…”(Bevíz úr hazamegy, ha)
    Show book
  • A holló – The Raven - cover

    A holló – The Raven

    Edgar Allan Poe

    • 0
    • 0
    • 0
    A holló Edgar Allan Poe amerikai író verse, amely először a New York Evening nevű lapban jelent meg. Egy rejtélyes, beszélő holló látogatását meséli el egy bús szerelmes szobájában, akit a holló állandóan ismételt szavai az őrület határára hajszolnak. A vers Poe mindmáig legismertebb és legnépszerűbb műve. A kötet kétnyelvű változat: angol és magyar szöveg található benne.
    Show book
  • Alliteráló Állatkert - Gyerekversek - II kötet - cover

    Alliteráló Állatkert -...

    Valér Mérey

    • 0
    • 0
    • 0
    E második kötetbe választott nyelvtörő versek továbbra is arra tanítanak Benneteket, ovisokat illetve már olvasni tanuló kisiskolásokat, hogy az állatokat szeretni és tisztelni kell, ők is érző és értő lények.
     
     
     
    A versek itt is egy-egy emberi jelleggel felruházott állat szemszögéből mutatják be életüket általában vagy abból egy-egy jeles eseményt kiragadva, amelyekből saját kisebb csetléseinkre, botlásainkra is ráismerhetünk.
     
     
     
    A kötetben szereplő versek szintén huszonöt önálló, rövid történetet beszélnek el.
     
     
     
    Szinte minden vers egy-egy oldal terjedelmű, illusztrációként elsősorban klasszikus festmények szerepelnek.
     
     
     
    Ha felhorgadt benned a kíváncsiság, hogy
     
    mit csinált András, a mórahalmi apella apát,
     
    kit vett el Bars Balián, a bátor bajvívó bajnok,
     
    hogy ment csődbe Csenge, a cserkész csiru,
     
    mi a hobbija Czakó Jankónak, a cibakházi cankónak,
     
    hogy jutott mézhez Derecskei Detre, a varázsló lódarázs,
     
    hogy nyugtatta apukája Eperjesi Emesét, a kenus emut,
     
    hogy indult el Falat Fanni, a firkász füsti fecske karrierje,
     
    miért nem kapott meghívást Gólfiás, a gólyalábon járást oktató gólya,
     
    miért épített Guszti a gall gőte Gemencen medencét,
     
    mivel húzta ki húgánál a gyufát Hollóházi Huba, a hiú hiúz hadúr,
     
    hogy talált új otthonra Ilinyi Ilona, az indri,
     
    miért került dutyiba Jónás, a jászkarajenői jós jákó,
     
    miként kapta meg állását Koppány, a lelkes kunpeszéri könyvtáros kappan,
     
    mely bolygókat nézegeti Lukácsházi Linda, a csillagász lunda,
     
    Médea, a máltai selyempincsi kik között kénytelen mediálni,
     
    Nyina, a nyírparasznyai nyomdász nyúl kivel kötötte első ügyletét,
     
    végül befutott-e a színész szakmában Ottó, a passzióból pusztuló ópusztaszeri oposszum,
     
    Győző, az öcsödi őz mikor pakolta el pőre tőrét,
     
    sikerült-e kifogni Palkót, a puccos, potyázó potykát,
     
    ki sértette meg Rodrigót, a rockkal ringató rióhai rigót,
     
    milyen körülmények között távozott Süvítő Stefi, a strucc Sumonyból,
     
    Szintia, a szitatunga miért rakott szófát szánkójára,
     
    Tiszatenyői Tódor, a táncoktató tapír mennyire volt tapintatos,
     
    Uszkai Oszkár, a buzgón ugráló uszkár milyen feltételekkel kötött békeszerződést az unkákkal,
     
    Zizi, a zongoraművész zorilla miért volt zabos Zebra Zénóra,
     
    akkor, legfőbb ideje elolvasni az e könybeli verseket is.
    Show book