És mégis mozgok - Nagypapa tovább túrázik

József Merza

Beschreibung

Az ezredfordulót néhány álmosan nyújtózó esztendővel már meghaladtuk, amikor egy tavaszi napon túl korán ébredtem, és ha már így alakult, felkerekedtem, hogy friss, kemencemeleg pékárut zsákmányoljak reggelire. A Keleti pályaudvar hajnali szürkületében a vadászmező, akarom mondani, pékség felé lopakodtam, amikor ismerős alak bukkant fel előttem. Többször megdörzsöltem a szemem, az észlelés azonban nem változott: ő az, a matematikus, könyvtáros, tanár, szakfordító, szolgálatmegtagadó, lelki vezető… Akivel eddig szinte mindig csak a Reáltanoda utcai kutatóintézet könyvtárának villany világította labirintusában találkoztam, amint a polcok közötti másfél méteres szakaszokon cirkál… A turista. Mert a mozgásán és felszereltségén egyértelműen látszott, hogy nem hirtelen ötlet lódította útnak, hanem rutinszerű tevékenység végzésére indul.  Közel húszévnyi ismeretség után tudtam meg, hogy Merza József szakmai berkekben jól ismert teljesítménytúrázó, és írói munkássága felöleli túráinak elmesélését is.  Milyen szerencsés vagyok, gondoltam, hogy ismerhetek egy embert, aki a reáliák Csendes-óceánja mellett legalább olyan otthonos a humán beltengerekben, aki a lelki kérdések aggályos boncolása (megszenvedése) mellett, lám, a testét is próbatételek elé állítja, aki a próbatételek előtt és után (és közben!), lám, oda tudja magát adni az élet örömeinek – milyen gyakran ismétlődik MJ beszámolóiban a szófordulat, „és élveztem az életet”! –, és aki a nehézségek-kellemetlenségek és boldog pillanatok széles amplitúdójának bejárása közepette is figyelmes segítője az oldalán caplató társaknak.  A túrós táska hamarabb fogyjon el, mintsem kihűl… Igen, mindannyian úton vagyunk, szeretnénk teljesíteni egy általunk vagy mások által kitűzött távot – az időjárásról ne beszéljünk, és ne felejtsük el élvezni az életet!    Kállay Kotász Zoltán

Verfügbar seit: 10.05.2021.

Weitere Bücher, die Sie mögen werden

Fenntartható hedonizmus – Boldog...

Lelkes Orsolya

Miként csökkenthetjük a klímaszorongást? Miképpen fogyaszthatunk kevesebbet, hogy az ne járjon lemondással? Hogyan élhetünk örömteli és teljes életet anélkül, hogy ökológiai pusztítást okoznánk? Sokan úgy gondolják, hogy a boldogság egyenlő az élvezetek halmozásával. A mohó, materialista, önző szemlélet, a végtelen növekedés kudarcának jelei azonban egyre nyilvánvalóbbak. Korunk kihívásai megkívánják, hogy olyan új életstratégiát alakítsunk ki, amely nem árt a Földnek. A modern társadalomtudományra és az ókori görög filozófiára támaszkodva a közgazdász, coach és pszichológiai tanácsadó szerző bemutatja, hogy miként élhetünk autonóm, kreatív, értelmes és élvezetes életet gazdagító kapcsolatokkal. Arra ösztönöz, hogy megvizsgáljuk kollektív és személyes meggyőződéseinket a sikerről és a jó életről, és gyakorlati segítséget is nyújt belső erőforrásaink és akadályaink feltárásához. Hiánypótló kötet mindenkinek, aki szeretne aktívan hozzájárulni a mostani ökológiai és társadalmi problémák megoldásához.

Zum Buch

Az öt tornacsuka Salföldön

Eszter Jámbor

Az 5 tornacsuka mesés gyerek útikönyve a Balaton-felvidékre kalauzolja ifjú olvasóit. Ebben a mesében köveken egyensúlyozunk. lovaskocsira pattanunk és állatokkal ismerkedünk. Mert a Balaton több, mint fürdőruha, sokkal inkább tornacsuka. Tartsatok velünk, kalandra fel!

Zum Buch

Teakönyv

Kakuzo Okakura

A tea orvosságként kezdte, majd ital lett belőle. A tizennegyedik századi Japánban a teafogyasztás afféle „vájtfülű vallássá” – teaizmussá – nemesedett. A teaizmus a mindennapi élet tisztátalanságai közt megjelenő Szép imádatán alapuló kultusz. Tisztaságot és összhangot, kölcsönös szeretetet, romantikus társadalmi békét sugároz. Valamennyi elkötelezettjét a kifinomult ízlés arisztokratájává emeli…Okakura Kakuzónak a teaszertartásról írt, ma már klasszikusnak számító, örökbecsű művét nyújtjuk át az olvasónak.

Zum Buch

Lajcsika bérgyilkos

Forward B

Eternal crime, avagy örök bűn, ami nem hagy minket élni.

Zum Buch

Valami nagyon súlyos

Gabriel Woolf

Ez a regényterjedelmű kiadvány egy thrillerparódia sorozat második kötete. Az első könyv, a Valami betegesen más tartalmazta a tízrészes történet első négy epizódját. Ez a második kötet foglalja magában a további hat részt:
Az első epizód A Merénylő, ami egy rendkívül elszánt veterán katonáról szól, akit egy titkos, külföldi bevetésen cserben hagyott a CIA. Az Államokba hazatérve saját kezébe veszi a törvényt, és ártatlanokra kezd lövöldözni. A Merénylő olyan zseniális pontossággal céloz, hogy arra nincsenek szavak. Ne is írjunk akkor többet róla! (Úgyis elkapják a végén.) A második rész egy bohócról szól, Aki utoljára nevet. Azért röhög utoljára, mert olyan ostoba, hogy minden poén neki esik le utolsónak. Na jó, nem! Nem ezért ez a címe. Valójában nagyon agyafúrt, egy igazi technikai zseni! Retinaszkenneres beléptetőrendszere van a lakókocsiján, ahová a megfojtott áldozatait rejti. Jack, a nyomozó is csak a hatodik érzékének köszönhetően jön majd rá, hogy ő a tettes. Bár ebbe most ne menjünk bele előre, mert az spoiler lenne! (De egyébként Jack tényleg elkapja a végén.) A harmadik epizód A szomszédról szól, aki akár az Öné is lehet! Mármint nem úgy, hogy megvásárolhatja tőlünk, vagy ilyesmi, hanem úgy, hogy akár az Ön szomszédja is élhet kettős életet, lehet más, mint akinek mutatja magát. Titokban, zárt ajtók mögött akár erőszakosan is viselkedhet a családjával – már ha életben vannak még egyáltalán. (Jack ezt is kideríti, hogy mi történt velük: Meghaltak mind! De ennél többet ne mondjunk, mert az lelőné a poént, hogy meghaltak.) Utána jön a Jégtáncos című rész, ami meglepő módon egy jégtáncosról szól: Leonardnak hívják, és korcsolyájával összevagdosva, jég alá lökve öli meg áldozatait. Valakinek meg kell állítani „Leót, a jégrémet”! Utána jön A Csöves története, aki nem hajléktalan, hanem egy gyilkos csőszerelő, aki hajléktalanná vált. Tehát akkor mégis csöves? (Igen! Hiszen a címe is ez, nem? De.)
Végül A fogorvosok epizódjával zárul nemcsak ez a második regényterjedelmű kötet, de maga a sorozat is. A fogorvosok köztudottan mesterei a fájdalomkeltésnek. Van-e ijesztőbb jelenség egy fogorvosnál? Van: Az olyan fogorvos, aki önként házhoz jön azért, hogy fájdalmat okozhasson... akkor is, ha nem mi hívtuk, és ráadásul rossz fogunk sincs!
Ne válaszoljon hát, ha valaki váratlanul kopogtatni kezd!
Ne nyissa ki a száját, ha a fogorvos az!

Zum Buch

Szélhámos szerelem

Sydney Scott

Ezt nem hiszem el. Még a klotyóból kijövet is kamerákba ütközöm. Szívem szerint a középső ujjamat mutatnám nekik, de annak csak örülnének a szerkesztők. Úgyhogy igyekszem kecsesen besiklani a fehér, puha fürdőköpenybe burkolva a fürdőszobába, ahol nincs kamera. Egyszer tutira megölöm Arielt. És nem, nem egy hableányról, nem is lányról, sőt semmiképpen sem mosópormárkáról van szó, hanem férfiról, a jelenlegi jövendőbelimről. Hogy miért akarom megölni, az nyilván bővebb magyarázatot igényel, de pillanatnyilag nem tudok szépen gondolni arra, aki miatt még egy vécézést is szinte lopva kell elintéznem. Persze én tehetek az egészről.

A huszonhárom éves Bora a sminkes munkáján keresztül kerül be egy nagyszabású show-ba, amelyben a világranglista előkelő helyén álló teniszező barátnőjét kell alakítania. Mivel könnyűnek látszik kamubarátnőként eltöltenie néhány hetet, és az így keresett pénzből ki tudná fizetni a szépségszalonjára felvett hitelt, belevág. Csakhogy a teniszező Arielnek is megvan az elképzelése a kapcsolatról, nem is beszélve Bora szüleiről, ex tévébemondó-táncdalénekes páros nagyszüleiről és a barátairól. Bajba sodorja a lányt egy régi fotó, egy exbarát, és egy nyúlcsalád, amely váratlanul a tulajdonába kerül.

A Sydney Scott írói álnév, a szórakoztató, humoros-romantikus, némi erotikával fűszerezett regény magyar szerzőjéről csak a legszűkebb családja és néhány barátja tudja, hogy munkája mellett, szabadidejében megalkotta a Szélhámos-sorozatot, amelynek első kötete a Szélhámos szerelem.

„Ha szeretsz nevetni, izgulni a regényhősökért, ha romantikus alkat vagy és nem riadsz vissza, hogyha őrületes szeretkezésről olvasol egy könyvben, akkor imádni fogod Sydney Scott történeteit!”

Fejős Éva

Zum Buch