Other books that might interest you

• 

  Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Ilyich Ivan halála - Hangoskönyv magyarul. Ivan Iljics halála Leo Tolstoi regénye, amelyet késői fikciójának egyik remekművének tekintik, röviddel az 1870-es évek végi vallásos átalakulása után. "Általában a regény legjobb példáinak közé sorolják", Ivan Iljics halála a 19. századi oroszországi bíró történetéről, valamint szenvedéseiről és végzetes betegségének haláláról szól.

  Show book

• 

  A magyar zsidók kifosztása és...

  Klacsmann Borbála, Karaoke cat

  • 0
  • 0
  • 0

  Jóllehet, a magyar holokauszt és a zsidóság kifosztásának egyes aspektusait a kutatók alaposan feldolgozták, eddig csupán néhányan foglalkoztak a jóvátétellel. Lévén azonban, hogy ma Magyarországon a holokauszttúlélők jóvátétele még mindig része a közbeszédnek, mi több, politikailag is igen érzékeny, vitatott téma (lásd például a versengő áldozatiságot, a szélsőjobboldali vélekedést arról, hogy „már mindent visszafizettünk”), szükség van az ezzel foglalkozó cikkekre, konferenciákra, nyilvános beszélgetésekre. Igen nehéz eltekinteni attól, hogy százezrek éltek évekig jogfosztottan, a kirekesztettség, megbélyegzettség által megalázva, majd mintegy félmillió magyar állampolgár lelte halálát munkaszolgálatban, a náci táborrendszerben, illetve a magyar kollaboránsok keze által; amit erkölcsi értelemben természetesen sosem lehet jóvátenni. E cikk célja feltérképezni, milyen jellegű kárpótlást és jóvátételt kaphattak a túlélők a háború utáni években (1945–1948).

  Show book

• 

  Habsburg uralom Észak-Itáliában...

  Varga Dániel, Karaoke cat

  • 0
  • 0
  • 0

  Az Appennini-félsziget – és vele együtt Észak-Itália – évszázadokon keresztül a franciák és a Habsburgok hatalmi vetélkedéseinek a színtere volt. A francia forradalom, illetve napóleoni háborúkat követően Párizs pozíciói jelentősen meggyengültek a térségben, és Észak-Itália számottevő része közvetlenül Habsburg uralom alá került. Igaz, Lombardia már a 16. század óta Habsburg felségterületnek számított, és a spanyol örökösödési háborút lezáró 1714-es rastatti béke után került végleg a család osztrák ágához, Velence azonban csak az 1797-es – még a Napóleonnal megkötött – campoformiói béke következtében lett a birodalom része. 
  Hiába tartozott az 1815-ben létrejött királyság – főleg Lombardia miatt – a Habsburg Monarchia leggazdagabb területei közé, ahol egész Itália-szerte a legjobb volt az életszínvonal, Milánó és Velence 1848-ban iszonyatos erővel kívánt megszabadulni a bécsi uralomtól. Végül két lépésben, nagyhatalmi segítséget is igénybe véve – 1859-ben és 1866-ban – sikerült lerázni az osztrák igát. 
  Hogyan nézett ki a Habsburg Birodalom „ékköve”? Milyen hasonlóságok kötötték össze a korszakban a Lombard–Velencei Királyságot Magyarországgal, és milyen kölcsönhatásban állt egymással az olasz és a magyar szabadságmozgalom?

  Show book

• 

  Erőszakmentes kommunikáció -...

  Serena Rust

  • 0
  • 0
  • 0

  Képzeld el, hogy haragszol a párodra, és ezt úgy tudod kifejezni, hogy ő is megérti, de nem érzi úgy, hogy rátámadtál. Vagy ő tesz szemrehányást neked, és te megérted, mire van valóban szüksége, anélkül hogy belebetegednél. Szerinted sikerülhet? Létezik vajon olyan párbeszéd, amelynek során mindenki nyerhet? Ahol a kommunikációt játszmák helyett együttérzés és megértés jellemzi?
   
  A szerző a Marshall Rosenberg által kidolgozott erőszakmentes kommunikációra építve, annak két jelképes figuráját, a zsiráfot és a sakált alkalmazva mutatja be, hogy igen, létezik. Ehhez csupán a zsiráf stratégiáját kell követnünk: együttérzéssel közeledjünk önmagunk és a társunk felé - azaz tudatosítsuk érzéseinket és a szükségleteinket, és igyekezzünk felmérni társunkéit is, ahelyett hogy sakálként a véleményünket és elvárásainkat ismételgetnénk. Párbeszédünk ily módon ide-oda lépegető tánccá válik aközött, amit tapasztalunk, érzünk, igénylünk és kérünk, és aközött, amit a másik fél tapasztal, érez, igényel és kér.

  Show book

• 

  Terítéken a lélek - Önismeret az...

  Czecz Fruzsina

  • 0
  • 0
  • 0

  Gasztropszichológia testnek és léleknek. Miért idéz fel ennyi emléket egy-egy íz? Mit árul el a főzési stílusunk és a konyhánk rólunk és a családunkról? Mit együnk, hogy csökkentsük a depresszió esélyét? Létezik-e hatékony fogyókúra? Czecz Fruzsina tanácsadó szakpszichológus, gasztropszichológiával foglalkozó ételrajongó szerző tudományos eredményekkel, esetbemutatásokkal és számos érdekességgel illusztrálva mutatja be a gasztronómia és a mentális egészségünk közötti összefüggéseket. Megtudhatjuk, milyen üzenetet hordozhatnak az ételek, mit jeleznek a gyerekek, amikor nem hajlandók enni, vagy hogy miért kérdezik folyton a nagymamák, ízlik-e a főztjük. A szellemes és úttörő kötetből az is kiderül, milyen hozadéka lehet az ételintoleranciának, és miként válhat a konyha meditációs térré. A számos gyakorlat segítségével pedig a pszichológia és a gasztronómia iránt érdeklődők részesei lehetnek egy jóízű önismereti utazásnak is.

  Show book

• 

  Történetek a kerítés tövéből

  Konok Péter

  • 0
  • 0
  • 0

  Hogy miről szól ez a könyv? Mondjuk, hogy Magyarországról.Arról, hogy egy falusi kocsma törzsvendége (jelesül Torony) milyennek látja az országot, amely jobban teljesít, de arról is, hogy mit szól a dolgokhoz a feltsuti kolostor lámája. Meg hogy vajon miért élnek olyan jól vezető politikusaink, mint Marci Hevesen. És hogy mért szeret minket annyira az Állam, hogy ott ül a vacsoraasztalunknál is. És természetesen a migránsokról is szól (akik nem ismerik se az Eddát, se a Mobilt), meg sok minden másról - ott vannak például a kutyákról és macskákról írt remek történetek, ha valakit netán a politika kevésbé érdekel. Vagy az ínycsiklandozó proligasztroblogok. Afféle nemzeti olvasókönyv is lehetne akár, mert benne van a mi mostani életünk szinte mindenestül.Konok Péter politikai blogger, akit naponta sok ezren olvasnak és lájkolnak, de nem olyan egyszerű odamondóember, amilyenek százával tenyésznek a kibertérben. Írásai a leggyakrabban miniatűr politikai szatírák, amelyekben hol ókori római császárok dicső tetteiben, hol Oszi és Dezső párbeszédeiben, hol meg épp csak egy meglesett - vagy vele megesett - utcai történetben ismerhetünk rá a mai Magyarország bizarr jelenségeire.Konok Péternek keserű a humora, de ugyan milyen lehetne manapság az igazi humor?Konok Péter (1969) történész, publicista, fordító. Szakterülete a huszadik századi baloldaliság története, erről két szakkönyvet és számos tanulmányt, cikket publikált. A diktatúrák történeti öröksége nyomot hagy egyéb írásain is. Magát „addikt szöveggyártónak" tekinti, aki, mint mondja, „ön- és társadalomterápiás szándékból" ír. Leginkább blogként használt Facebook-oldalán, illetve más blogokon, folyóiratokban, rádió- és tévéműsorokban igyekszik „kiírni magából a Nemzeti Egyetértés Rendszerét".

  Show book