Verlag: Horváth Zoltán
A második világháború tengeri harcainak egyik legismertebb eseménye a német Bismarck csatahajó drámai pusztulása, a hajó első bevetésén. A könyv a Bismarck, és testvérhajója, a Tirpitz történetét beszéli el, és egyben rövid műszaki leírást is ad a csatahajók korszakának végét jelképező két német tengeri kolosszusról.
Jóllehet, a magyar holokauszt és a zsidóság kifosztásának egyes aspektusait a kutatók alaposan feldolgozták, eddig csupán néhányan foglalkoztak a jóvátétellel. Lévén azonban, hogy ma Magyarországon a holokauszttúlélők jóvátétele még mindig része a közbeszédnek, mi több, politikailag is igen érzékeny, vitatott téma (lásd például a versengő áldozatiságot, a szélsőjobboldali vélekedést arról, hogy „már mindent visszafizettünk”), szükség van az ezzel foglalkozó cikkekre, konferenciákra, nyilvános beszélgetésekre. Igen nehéz eltekinteni attól, hogy százezrek éltek évekig jogfosztottan, a kirekesztettség, megbélyegzettség által megalázva, majd mintegy félmillió magyar állampolgár lelte halálát munkaszolgálatban, a náci táborrendszerben, illetve a magyar kollaboránsok keze által; amit erkölcsi értelemben természetesen sosem lehet jóvátenni. E cikk célja feltérképezni, milyen jellegű kárpótlást és jóvátételt kaphattak a túlélők a háború utáni években (1945–1948).Zum Buch
Ilyich Ivan halála - Hangoskönyv magyarul. Ivan Iljics halála Leo Tolstoi regénye, amelyet késői fikciójának egyik remekművének tekintik, röviddel az 1870-es évek végi vallásos átalakulása után. "Általában a regény legjobb példáinak közé sorolják", Ivan Iljics halála a 19. századi oroszországi bíró történetéről, valamint szenvedéseiről és végzetes betegségének haláláról szól.Zum Buch
Az Appennini-félsziget – és vele együtt Észak-Itália – évszázadokon keresztül a franciák és a Habsburgok hatalmi vetélkedéseinek a színtere volt. A francia forradalom, illetve napóleoni háborúkat követően Párizs pozíciói jelentősen meggyengültek a térségben, és Észak-Itália számottevő része közvetlenül Habsburg uralom alá került. Igaz, Lombardia már a 16. század óta Habsburg felségterületnek számított, és a spanyol örökösödési háborút lezáró 1714-es rastatti béke után került végleg a család osztrák ágához, Velence azonban csak az 1797-es – még a Napóleonnal megkötött – campoformiói béke következtében lett a birodalom része. Hiába tartozott az 1815-ben létrejött királyság – főleg Lombardia miatt – a Habsburg Monarchia leggazdagabb területei közé, ahol egész Itália-szerte a legjobb volt az életszínvonal, Milánó és Velence 1848-ban iszonyatos erővel kívánt megszabadulni a bécsi uralomtól. Végül két lépésben, nagyhatalmi segítséget is igénybe véve – 1859-ben és 1866-ban – sikerült lerázni az osztrák igát. Hogyan nézett ki a Habsburg Birodalom „ékköve”? Milyen hasonlóságok kötötték össze a korszakban a Lombard–Velencei Királyságot Magyarországgal, és milyen kölcsönhatásban állt egymással az olasz és a magyar szabadságmozgalom?Zum Buch
„Hősiesen harcoló népünk a párt irányításával lerázta a gyarmatosítók és a feudális urak béklyóit, teljesen felszabadította az ország északi részét. Ez nagy győzelem, de még nem fejeződött be a forradalom, a párt jelenlegi célkitűzése az ország újraeZum Buch
Hogyan gondolkodunk? A legkézenfekvőbb válasz szerint szavakkal. Az ókori filozófiától az evolúció elméletéig mindent szavak által értünk meg és adunk tovább. Őseink azonban nem beszéltek. A csecsemők sem tudnak még beszélni - ennek ellenére gondolkodnak. De ha képesek vagyunk gondolkodni a nyelvhasználatot megelőzően, akkor miből állnak össze a gondolataink? Barbara Tversky pszichológiaprofesszor szerint a gondolkodás valódi alapja nem a nyelv, hanem a mozgás és a térben való cselekvés, gondolatainkkal pedig éppen olyan cselekvéseket hajtunk végre, mint a tárgyakkal a térben. A szerző a tudomány, a művészet, az irodalom és a hétköznapi élet területéről származó példákkal igazolja, hogy bizonyos képességeink - a térképszerkesztés, a bútorösszeszerelés, az épületek tervezése, a műalkotások létrehozása - a térbeli gondolkodáson alapulnak. Az izgalmas és gondolatébresztő könyv kiváló áttekintést nyújt mindazok számára, akik szeretnék jobban megérteni elménk működését.Zum Buch
"Bill Bryson, a Majdnem minden rövid története című bestsellerében megismertetett bennünket a tudományok történetével és a világegyetem működésével. Legújabb könyvében most saját testünk belsejét vetíti elénk, és megpróbálja megértetni velünk ennek a bonyolult szerkezetnek a működését. Felfedezhetjük, hogyan működik, milyen bajai lehetnek, s megismerhetjük figyelemre méltó öngyógyítási képességét is. Mire végigolvassuk a könyvet, rá fogunk jönni, hogy sokkal összetettebbek, csodálatosabbak és rejtelmesebbek vagyunk, mint bárki is gondolná. Génjeinktől a beszédkészségünkig, nagy méretű agyunktól roppant ügyes ujjbegyeinkig minden porcikánk egy-egy bámulatba ejtő sikertörténet. Testünk megismerésének története, az orvostudomány, tele van elfeledett hősökkel, meglepő anekdotákkal és különleges tényekkel. Az egész sztori olyan, mint egy izgalmas regény, amelyben próbálunk átlépni biológiai korlátainkon, megküzdeni apró, de halálos ellenségeinkkel, és elhárítani vagy legyőzni a betegségeket. A test egy végtelenül érdekes, rendkívül olvasmányos és igen részletes útmutató, amely elősegíti, hogy jobban megértsük általánosságban az élet és különösképpen az ember csodáját."Zum Buch
