Editorial: Fapadoskonyv.hu Kiadó
Ez a könyv nem Kádár Jánosról, a pártvezérről, nem a politikusról szól, hanem egy emberről, egy férfiről, akit Kádár Jánosnak hívnak – mondja könyvéről a szerző. És persze megengedi, hogy mi olvasók azért a két alak között a szükséges hasonlóságot megtaláljuk. Humoros, vidám történet, mi lenne más, hiszen a helyszíne a „legvidámabb barakk”.
A Hamlet (1601), talán legismertebb, legtöbbet játszott műve Shakespeare-nek. Középpontjában az élet kínálta, s mindenkiben fölmerülő kérdés áll: "Lenni vagy - nem lenni?", és ha lenni - hogyan? Mi az emberi cselekvés végső határa a vélt vagy valós hiba, netán bűn helyrehozatalához? Egyáltalán van-e igazi létezés, s ha van, az mennyire lehet veszélyes a létezőre? Vívódó, töprengő alkotás a dráma, miként a főszereplő maga. Hamlet késleltetett bosszúját hosszas önmarcangoló kérdéselvetések, bizonyságkéresésék előzik meg. Végül igazságot szolgáltat, de ő is belepusztul. Tűrni vagy ellenszegülni? A reneszánsz ember dilemmája örökérvényű! Mert a cselekvés erkölcsileg legvitathatóbb pontja az emberi élet kioltása. Van-e joga valakinek - ha oka van is - ölni? Következmények nélkül semmi sem vállalható, különösen nem a pusztítás. De van-e joga az embernek vélt vagy valós igaza tudatában nem cselekedni, nem vállalni a tett kockázatát? Mennyire tartozunk felelősséggel a külvilág és saját lelkiismeretünk előtt? Hamlet tettével válaszol a kérdésekre, ám az egész dráma nem ad egyértelmű feleletet. Nem is adhat. Remekművek; géniuszok és a természet sajátossága a talányosság... Nem beszélve arról, hogy a mindennapok kisebb-nagyobb döntéseit mindenkinek magának kell meghoznia.Ver libro
Ahogy Mathilda megszületik, édesanyja meghal. Apja rá sem bír nézni a fájdalomtól, a lányt rideg és távolságtartó nagynénje neveli fel. Azonban mikor tizenhat éves lesz, a férfi újra felbukkan, és igyekszik apja és társa lenni Mathildának… A kevés boldogságot megélt fiatal lány halálos ágyán írt visszaemlékezése tipikus szentimentális regény, mely fordulataiban és nyelvezetében is mintaírása a kornak. Az édesapa vérfertőző szerelmi vágya– mely végül mind őt, mind lányát az öngyilkosságba kergeti – azonban bátor témaválasztás; s talán épp ezért a regény először csak több mint száz évvel az írónő halála után jelent meg. Többen úgy gondolják, hogy az édesanya korai elvesztése és a fiatal költő, Woodville iránt érzett beteljesületlen s ezért boldogtalan szerelem motívumai önéletrajzi ihletésűek. A Mathilda Mary Shelley – a Frankenstein után – második leghíresebb regénye, melyet első magyar fordításban vehet most kézbe az olvasó.Ver libro
Dosztojevszkij életművének vitathatatlanul legellentmondásosabb s mondhatjuk: legmeghökkentőbb darabja az Ördögök. Az Ördögök sajátos módon, de mégis szuggesztív hatású; Monumentális figurái a dosztojevszkiji lélekelemzés szinte páratlan példái; s maga a történet, a politikai bűnügy nyomon követése mindvégig lebilincselő olvasmány.Ver libro
Élt a faluban egy öregember, úgy hívtak, hogy Bobij.Volt az öregnek egy viskója, no meg egy kutyája. Járta Bobij a környéket, kéregetett, és ha kapott valakitől egy darabka kenyeret, megette. A világ minden pénzéért sem vált volna meg a kutyájától, melyet ő mindig úgy hívott kedvesen, hogy Barátocskám. Ha elment az öreg a faluba, s bekopogott valamelyik ablakon, Barátocskám mindig ott állt mellette, és a farkát csóválta. Mintha csak ő is alamizsnára várt volna. Mondták is az emberek az öregnek: „Hallod–e, Bobij, miért nem kergeted el azt a kutyát, hisz neked sincs mit enned…” Ilyenkor az öreg csak ránézett szomorúan a beszélőre, ránézett… de nem mondott semmit. Szólítja Barátocskámat, elmegy az ablaktól, és nem veszi el a kenyeret. Nem volt bőbeszédű az öreg Bobij, ritkán állt ő szóba valakivel. Megjött a tél, süvítve, sírva, sepri a havat maga előtt a hóvihar, egyik buckát hányja a másik után. Botjára támaszkodva küzd az öreg Bobij a buckákkal, az egyik tanyától a másikig megy vánszorogva, és Barátocskám ott fut mellette. Odadörgölődzik az öreghez, felnéz rá hűséges kutyaszemével, mintha csak azt mondaná: – Senkinek nem kellünk, ugye, senkinek, senki sem hív be minket a házba melegedni, lám, egyedül vagyunk, mi ketten, egészen egyedül.Ver libro
Az ottomán mögött magas és nagy paraván, amely szinte elkülöníti ezt a kis zugot a műterem többi részétől. Az ottomán fejénél nagy állólámpa, óriási ernyővel. Az alacsony asztalkán egy kisebb lámpa. A falon kartonok. Egy állványon Ridovszky bronzszobra, két arcképe Ridovszkynak a falon. Egyik födetlen fővel, kihajtott inggallérral, a másik kalappal, bundával. Aztán a falon körülfut egy keskeny polc, amelyen mindenféle szobrász-stúdiumok vannak...Ver libro
Kabai Erzsi sudár növésű, szép lány, szőke haja vörösbe játszik, keskeny metszésű szemének pillantását nehéz elfeledni. Nevetése magával ragadja a leányszállás legmogorvább lakóit is, ha szomorú, nyomasztó csend ül a sokágyas szobán. Amióta eszmél, apátlan-anyátlan árva, a háború utáni években idegenek közt hányódott. Csak néha bukkannak fel álmaiban a gyerekkori emlékek, arcok, hangok, színek, amelyek sosem állnak össze egységes egésszé, hogy megfejtsék származása titkát. Egy kertes házra emlékszik – mellette különös, piros vizű tó – s egy fiúra, akit gyerekkorában kimondhatatlanul szeretett, de azt, hogy hol lehet ez a ház a piros vizű tóval, és ki volt az a fiú – azt nem tudja Kabai Erzsébet. Sok minden történik Thury Zsuzsa kitűnő regényében, sok véletlen játszik közre, és sok félreértés oldódik meg, míg egy tavaszi vasárnapon ugyanaz a fiú kézen fogja Erzsit, hogy elvezesse abba az álombeli házba, ahol fellelheti elveszett gyermekkorát és jövendő boldogságát.Ver libro
