Otros libros que te pueden interesar

• 

  Molotov-koktél jéggel

  DrMáriás

  • 0
  • 0
  • 0

  drMáriás (sz. Máriás Béla) író, zenész, festő, performer. 1966-ban született Újvidéken. Belgrádban folytatta művészeti tanulmányait. 1991-től Magyarországon él. E könyve válogatás az Élet és Irodalomban publikált írásaiból (művészeti tárgyú írások, kiállításmegnyitók, bevezetők).

  Ver libro

• 

  A Newcome család IV rész

  Thackeray W. M.

  • 0
  • 0
  • 0

  William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik 
  legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a 
  legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a 
  kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
  „Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely 
  nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt 
  híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a 
  konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig 
  liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a 
  menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának 
  kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad 
  polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra 
  az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi
   botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a 
  meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, 
  hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a 
  családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward
   király állához kapcsolódnak…”

  Ver libro

• 

  Maruszja ne! - Válogatott...

  Péter Ortutay

  • 0
  • 0
  • 0

  Élt a faluban egy öregember, úgy hívtak, hogy Bobij.Volt az öregnek egy viskója, no meg egy kutyája. Járta Bobij a környéket, kéregetett, és ha kapott valakitől egy darabka kenyeret, megette. A világ minden pénzéért sem vált volna meg a kutyájától, melyet ő mindig úgy hívott kedvesen, hogy Barátocskám. Ha elment az öreg a faluba, s bekopogott valamelyik ablakon, Barátocskám mindig ott állt mellette, és a farkát csóválta. Mintha csak ő is alamizsnára várt volna. Mondták is az emberek az öregnek: „Hallod–e, Bobij, miért nem kergeted el azt a kutyát, hisz neked sincs mit enned…” Ilyenkor az öreg csak ránézett szomorúan a beszélőre, ránézett… de nem mondott semmit. Szólítja Barátocskámat, elmegy az ablaktól, és nem veszi el a kenyeret. Nem volt bőbeszédű az öreg Bobij, ritkán állt ő szóba valakivel.
   
  Megjött a tél, süvítve, sírva, sepri a havat maga előtt a hóvihar, egyik buckát hányja a másik után. Botjára támaszkodva küzd az öreg Bobij a buckákkal, az egyik tanyától a másikig megy vánszorogva, és Barátocskám ott fut mellette. Odadörgölődzik az öreghez, felnéz rá hűséges kutyaszemével, mintha csak azt mondaná:
   
  – Senkinek nem kellünk, ugye, senkinek, senki sem hív be minket a házba melegedni, lám, egyedül vagyunk, mi ketten, egészen egyedül.

  Ver libro

• 

  Bonnard Szilveszter vétke

  Anatole France

  • 0
  • 0
  • 0

  Anatole France (1844–1924), aki korának egyik legkiemelkedőbb humanistájának számított, akinek munkásságát 1921-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, ebben a regényében (1881) szintén a humanizmus kérdését járja körbe. Mi a vétke Bonnard Szilveszternek, az esetlen és ügyetlen, ám aranyszívu filológusnak? Vétek-e vajon a humanizmus, az önzetlen segítőkészség, a bátor szembenállás a képmutatással, álszent rosszindulattal? A félszeg szobatudós valóságos hősként küzd gyámleánya, a szegény kis Jeanne boldogságáért: tündéri jóságával szemben France remek figurákat vonultat fel: az emberi gonoszságokat megszemélyesítő mohó vénkisasszonyt, a becstelen Mouche urat... De minden fondorlaton győzedelmeskedik a szeretet: ezzel az erővel győzi le Bonnard Szilveszter a sorsot és az ellenfeleket.

  Ver libro

• 

  Fenegyerekek

  Michael Chabon

  • 0
  • 0
  • 0

  Olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai.
  
   
  Grady Tripp professzor élete nem fenékig tejföl: egy közepes színvonalú főiskolán tanít kreatív írást közepes színvonalú diákoknak, a saját következő könyvén viszont hét éve és kétezer oldal óta dolgozik, de még nem látja a végét.
  
   
  Ráadásul övön aluli és felüli csapások sorozzák: a különc, meleg irodalmi ügynöke a városba érkezik egy transzvesztitával; a felesége elhagyja; a szeretője terhes lesz; a legtehetségesebb tanítványa az öngyilkossággal kacérkodik; meghal egy kutya, egy kígyó és szinte minden remény.
  
   
  A Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című Pulitzer-díjas alkotás szerzőjének regénye olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai, és épp a megfelelő arányban. A könyvből mozifilm készült Michael Douglas, Frances McDormand és Robert Downey Jr. főszereplésével.
  
   
  Michael Chabon Pulitzer, Nebula és Hugo-díjas, az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Washington D.C.-ben született 1963-ban, és Pittsburghben járt egyetemre. New Yorkban él, négy gyerek édesapja, házastársa Ayelet Waldman író. Könyvei a 21. Század Kiadónál: Ragyog a hold (2017), Kavalier és Clay bámulatos kalandjai (2019).
  
   
  „Bölcs és borzasztóan vicces... Chabon nagyszerű tollú író – stílusa élénk, képzelete sziporkázó, jellemzései pontosak és kendőzetlenek.”– Chicago Tribune
  
   
  „Chabon nagy nevettető, egyszersmind rádöbbenti az embert, hogy az állandóság puszta illúzió – egy pillanat alatt minden véresen komolyra fordulhat. Letehetetlen regény.” – All Things Considered
  
   
  „Elbűvölő történet, olyan ravasz, hogy az már szinte túlzás... Első osztályú szórakozás. Szatíra és komikum, amelybe mély gondolatok vegyülnek.” – Los Angeles Times Book Review

  Ver libro

• 

  A tűzpiros üveggömb

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  Kabai Erzsi sudár növésű, szép lány,
  szőke haja vörösbe játszik, keskeny metszésű szemének pillantását nehéz
  elfeledni. Nevetése magával ragadja a leányszállás legmogorvább lakóit is, ha
  szomorú, nyomasztó csend ül a sokágyas szobán. Amióta eszmél, apátlan-anyátlan
  árva, a háború utáni években idegenek közt hányódott. Csak néha bukkannak fel
  álmaiban a gyerekkori emlékek, arcok, hangok, színek, amelyek sosem állnak
  össze egységes egésszé, hogy megfejtsék származása titkát. Egy kertes házra
  emlékszik – mellette különös, piros vizű tó – s egy fiúra, akit gyerekkorában
  kimondhatatlanul szeretett, de azt, hogy hol lehet ez a ház a piros vizű tóval,
  és ki volt az a fiú – azt nem tudja Kabai Erzsébet. Sok minden történik Thury
  Zsuzsa kitűnő regényében, sok véletlen játszik közre, és sok félreértés oldódik
  meg, míg egy tavaszi vasárnapon ugyanaz a fiú kézen fogja Erzsit, hogy
  elvezesse abba az álombeli házba, ahol fellelheti elveszett gyermekkorát és
  jövendő boldogságát.

  Ver libro