Santerra bíboros

Renée Erdős

Sinopsis

Házasodjanak-e a papok? Helyénvaló és Istennek tetsző-e a papi nőtlenség, vagy pedig nem egyéb, mint a természet megcsúfolása? – teszi fel a kérdést a századforduló idején játszódó regényében Erdős Renée, a neves magyar írónő. S hogy mennyire igaz módra és helyesen felel rá, bizonyítja a „Santerra Bíboros” mindmáig el nem évülő sikere.
Santerra bíboros szerzetes szeretett volna lenni, de tehetsége, kiváló képességei miatt már fiatalon a Vatikánba került, és az Egyház diplomatái között vívott ki magának tiszteletreméltó helyet. Példamutatóan tiszta élete, jellemessége és emberi jósága miatt hívei valóságos szentnek tartják és mindenki úgy véli: erősen esélyes a pápaságra. Ekkor ismerkedik meg Lavínia Tarsinnal, a gyönyörű és rendkívül tehetséges fiatal orosz szobrásznővel, egyetlen, hajdani szerelmének lányával. Lavínia igen eredeti, önálló egyéniség, aki művészetének rendeli alá egész életét, így a szerelmet is. A bíboros kezdetben meg akarja téríteni a hitetlen Lavíniát, kettőjük kapcsolatából azonban szerelem lesz: olyan szerelem, ami egyszerre ostromolja az eget és a földet, amelyben vallás és emberi értékek csapnak össze, s amelyben az érzelmek magas hőfoka szinte kibírhatatlan.Ennek a nagy szerelemnek megrendítő ábrázolása felejthetetlen emlékeket hagy az olvasóban. Lavínia és a bíboros története ma is élő és aktuális kérdést feszeget, amely napjainkban ismét az egész világot foglalkoztatja. Az írónő magával ragadó regénye a szenvedő lelkek vergődését és felemelkedését ábrázolja nagy erővel.

Disponible desde: 10/12/2013.

Otros libros que te pueden interesar

Szerelem és más elbeszélések

Tibor Déry

Déry Tibor és a Szerelem kötelező olvasmány, érettségi tétel. A remekmívű filmes feldolgozásból a legmagasabb színvonalú tolmácsolásban ismerhettük meg az elbeszélés erényeit. S nemcsak a címadó novelláét, a másik forrás, a Két asszony szépségét is.  
Maga a kötet – a szerző börtönből szabadulása után elsőként – 1963-ban jelent meg. Részben 1950–56 közötti írásokat tartalmaz, de a legfrissebb, a forradalmat követő élmények feldolgozása is helyet kap benne. Közülük is tévéjáték formát öltött egy, a Philemon és Baucis című történet. Ebben tömör, szikár jelenetekből bontakozik ki két öreg több évtizedes kapcsolatának minden rezdülése. De valamennyi novella – a műfaj követelményeinek megfelelően – erőteljes és képszerű. Némelyikben az irónia, sőt a szarkazmus játssza a főszerepet (Vidám temetés), másutt a tragikum (A tehén) vagy éppen a líra (A fehér pillangó) kap nagyobb hangsúlyt. A cirkusz mámoros, játékba belevadult gyerekei fenyegetően hatnak. A fanyarul humoros Libikókában az író pergő párbeszédekkel jellemzi hol a félfelnőtt fiatalokat, hol a disszidensek IKKA-utalvánnyal sorban álló hozzátartozóit.  
Bár egyes kritikusok Déry Tibort világirodalmi jelentőségűnek mondják, igazi élvezői a 20. század magyar valóságát közvetlenül vagy akár közvetve átélt olvasói.

Ver libro

A Newcome család I rész

Thackeray W. M.

William Makepeace Thackeray (1811–1863) A világirodalom egyik legjelentősebb írója. Dickens mellett az angol társadalmi regénynek a legnagyobb klasszikus művelője. A maga korában roppant népszerű művei a kapitalizmus életformájának, erkölcseinek kegyetlen szatírái.
„Lelenc volt-e Thomas Newcome, ama falu menhelyén nevelt gyermek, mely nagy ipari várossá fejlődött, és jelenleg az ő nevét viseli? Ezt híresztelték róla a legutóbbi választás alkalmával, mikor Sir Brian a konzervatív oldalon indult harcba a kerületért; Mr. Yapp, az ízig-vérig liberális jelölt, városszerte plakátokat ragasztatott ki, melyeken a menhely képe szerepelt, s azt hirdette a Newcome család pályafutásának kiindulási pontjaként, továbbá ironikusan arra szólította fel a szabad polgárokat, szavazzanak Newcome-ra a céh.továbbá szavazzanak Newcome-ra az egyházkerület érdekében etcetera. De ugyan ki törődik az efféle helyi botrányokkal? Nagyon keveset számít ama szerencsések szemében, akik a meghívottak listáján szerepelnek Lady Ann Newcome estélyei alkalmával, hogy szépséges leányai csak nagyapjukig tudják-e visszavezetni a családfájukat, vagy legendás ősük, a borbélysebész révén hitvalló Edward király állához kapcsolódnak…”

Ver libro

Mostohatestvérek

Zsuzsa Thury

Nem könnyű dolog
mostohatestvéreknek összeszokni, még akkor sem, ha hasonló környezetből
származnak. Hát még két olyan különböző természetű és neveltetésű kislánynak,
mint az elkényeztetett, beteges Örvös Lilla és a vidám, talpraesett Kis Teri.
Vajon mi történik a visegrádi nyaralóban, ahol a két nagymama és a két kislány
kényszerű közös vakációját tölti? Erre ad feleletet Thury Zsuzsa kitűnő, nagy
lélektani feszültségű regénye.

Ver libro

A befejezetlen mondat III rész

Tibor Déry

„A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
 Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”

Ver libro

Nyírfaerdő - Novellák

Renée Erdős

„Nagyszerű várakat épített a nedves homokból, bástyákkal, vízárkokkal, bekerítette fallal, kerteket ültetett köréje. Egyszóval folytatta azt, amit már egyéves korában elkezdett: dolgozott, mindig dolgozott. Közben a gyűjtőszenvedélye sem hagyta el. Ahány skatulya került a kezébe, azt mind magához vette, megverekedett érte a nagyobbikkal. Általában az a természete, hogy mindent magához kaparít, mindent félretesz, megőriz, semmit sem vet meg, semmit sem tart fölöslegesnek.  
 A játékai, ha háromévesek is, mind újak, gondozottak. Amit egyszer a csöpp kis formás kezébe vesz, annak már értéke van, különös egyéni becse, az ő egyéni értékelésén keresztül. Különben is, a legnagyobb materialista. Szereti a pénzt és azt is gyűjti. Mikor hazulról eljöttünk és válogattunk a játékaik között, miket hozzunk magunkkal, egy kis gyöngyházerszényt találtunk megtömve pénzzel: száz és ezer koronásokkal.”

Ver libro

G A úr X-ben

Tibor Déry

Déry Tibor életműsorozatának köteteként kapja kézbe az olvasó a világhírű regényt. G. A. úrnak X városában tett utazásáról szól; s már a címből is sejthető, hogy ezúttal nem közönséges regényről van szó.  
A G. A. úr X-ben utópisztikus írás; egy soha nem volt, soha nem létező világ kísértetiesen eleven leírását tartalmazza. A regény kerete szerint G. A. úr, az író ifjúkori barátja, egy hosszú utazás végén jut el X városába, mely messze túl a reális polgári világ határain terül el, ahová már nem visz vasút, nem vezet út – majd az ottani életről, tapasztalatairól, elmélkedéseiről készült feljegyzéseit hagyományozza az íróra, mint rejtélyes életének magyarázatát és számadását. E fantasztikus városnak, ahová G. A. végeláthatatlan ócskavastelepeken emberfeletti fáradsággal átvergődve jut el, nincs rendje, nincsenek törvényei; a magára hagyott élet burjánzó anarchiája szerint él, amelyet lehetetlen már áttekinteni, s amelyben lehetetlen kiigazodni…  
Déry Tibor költői részletekben és filozófiai gondolatokban gazdag regénye szabadság és rend dialektikáját kutatja fordulatos, szellemes történetének tükrében.

Ver libro