Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó
Erdős Renée Ősök és ivadékok című ciklusa kimondottan önéletrajzi regény, amelyben saját fejlődésének útját rajzolja meg. A ciklus részei: I. Az új sarj (1918); II. Az élet királynője (1921); III. Berekesztett utak (1923). IV. Ave Roma (1929).
Összevissza csereberélődik egy ikerpár, lóvátesznek egy felfuvalkodott törtetőt, tömérdek móka, dal, vidámság szövi át két, nagy nehezen egymásra találó szerelmespár történetét. „Oly' darab ez, aminőt a közönség szeret, kíván, óhajt – ami nektek kell”, mondta Szász Károly erről a vígjátékról, amelynek már a címe is jókedvre derít.Show book
Vallomás, ha tanulmányokból, bírálatokból, sikerült, szorongatóan élvezetes színházi esték beszámolóiból ismerjük is meg Illés Endrét - az írót. Igazi, velejéig esszé-kötet! Az íróbarátokról, az egyedül-való nagy elődökről, akiket szeret, és akiket mégis vagy éppen ezért kajánul, a kitűnő vívó könnyedén elegáns apró tőrszúrásaival karcol meg a bőrfelszínen vagy akár mélyebben is. A kedves, nagyon szeretett, okos, párakönnyeden bölcselkedő, vonzó Kosztolányit vagy „az első élmény” erejével mindig ható Ambrus Zoltánt. Babits, Schöpflin, Móricz, Bartók, Csehov, József Attila - mind-mind előtűnnek, s a nagy franciák, Maupassant és Stendhal. Hozzájuk csak a legféltettebb tisztelés, megbecsülés ér fel, s így a nemesen tiszta szeretet áttetszően fénylik át a róluk szóló írásokon. Persze Illés ott van elemében, ahol cinkosan hunyorítva a megértő olvasóra teríthet le egy-egy híres vadat, Szomoryt vagy éppen P. Morand-t stb. Mindig emberközelbe hozza az írókat, s emberségükre, jellemükre vagy művészi elgondolásaikra mutató személyes impresszióit is elmondja, nem úgy kosztolányisan „Széchenyi bőrdíványára fekve”, hanem az írói szervezet konstrukcióit meglesve. Változatos, színes és tanulságos könyv: írói portrék, csontig hasító kritikák és jegyzetek művekről, színházról, színészekről, ami nem kevéssé éppen azért olyan érdekes, mert egy jó író és jó kritikus Illés Endre irodalmi ízlését mutatják.Show book
Thury Zsuzsa a század első évében született, s bizonyára nem egészen véletlen, hogy regényének hőse, Zsófi, ugyancsak ez idő tájt jöhetett világra, hiszen a háború vége felé kamaszlány, aki bukdácsolva keresi helyét a világban. Zsófi az 1918-as nagy spanyoljárvány idején egyszerre veszíti el apját-anyját, s nagyanyja neveli fel, szerény nyugdíjából, egy gazdag rokon támogatásával. Zsófi nem tanul jól, érdeklődése szétszórt. Nagyanyjának – aki a regény egyik legjobban jellemzett alakja – állandó problémákat okoz. Dolgozni kezd egy könyvkereskedésben, de nem tud megbarátkozni a légkörrel. Egyéb viszontagságok is környékezik, többek között egy nagy bakfisszerelem. Thury Zsuzsa alkotói vonásai között talán első helyen említendő képessége az emberi kapcsolatok érzékletes megjelenítésére, de ehhez szinte minden művében párosul a tágasabb világ, a kor képe is. A Körülményes ifjúság-ban is pompás rajzot kapunk egy fiatal leány ellentmondásos lelkivilágáról, nyugtalanságairól. S miközben hősünk helyét keresi, összeütközik és kibékül környezetének embereivel, kitapasztalja a világot is. Ilyenformán a naplószerűen előadott élmények egyben találó korképet is adnak. S számos kudarc és egy nagy utazás után Zsófi megtalálja helyét az emberek között. Nagybátyja felfedezi lappangó irodalmi hajlamait, s biztatására Zsófi írni kezd, s első karcolatát közli az irodalombarát reggeli lap. S ezzel élete első szakasza lezárul. A regény folytatása: A tű a lemezen, illetve A bécsi országút.Show book
Most már tudósaink, tanáraink, civil emlékezőink tanulmányaiból, elbeszéléseiből egyre többet tudunk, határozottabb képet kapunk arról, hogy Kárpátalja 1944-es szovjet megszállása, mily nagy tragédiát zúdított népére. Arról viszont kevés szó esett eddig, hogy amikor a Kárpátaljai települések „férfiak nélkül néptelenné” (Tollas Tiborra hivatkozva) váltak, mily büntetéssel sújtották azokat a keresztény magyar és német családokat, akik 4-5 gyerekkel otthon maradtak, minden megélhetés nélkül. Mindent elkoboztak tőlük: otthont, vagyont, munkát, a napi megélhetéshez szükséges életteret. Ők bátran kifejezték hűségüket a jogtalanul elítélt férjük, hozzátartozójuk iránt. A görög katolikus feleségek, gyermekek nevében szeretnék szólni, s ezért adtam az összes itt következő írásaim főcímének A nap árnyékában. Bölcs mondás szerint: Isten a lelkeket párosával küldi a világba. Igazi szerelmi házasság volt apám és anyám házassága. Az esküvőt pompás körülmények között tartották Budapesten és Ungváron. A teológiából doktorált apámra fényes karrier és jövő várt szülőföldjén. Ungvárra költöztek, több lakás közül is választhattak. Nagyapám, Ortutay Jenő, akkor már országosan ismert, a magyar Parlament Felső Házának, mindenki által mélységesen tisztelt képviselője és Ungvár fő esperese volt. Előzőleg Beregszászon tevékenykedett, mint az összlakosság által, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül megválasztott főpolgármestere a városnak. Ez történt a második világháborúig. Bizonyára sokan tudnak ráhangolódni és szavaimnak hitelességet adni arról, mi is történt az 1940-es évek végén itt Kárpátalján, a görög katolikus családokban? Mert ez nem csak velünk történt meg!Show book
A chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett. A családapa, Russ - aki mellesleg lelkipásztor - kész rá, hogy kitörjön a házasságából, amelyet örömtelennek érez - hacsak nem előzi meg a kitörésben leleményes és labilis felesége, Marion. 1971-ben járunk, egy nappal szenteste előtt. Legidősebb fiuk, Clem hazajön az egyetemről - feltüzelte idealizmusa, és olyan döntést hozott, amelynek hallatán apja összeroppan. Húga, Becky régóta az egyik legnépszerűbb lány volt a gimnáziumban, de most az ellenkultúra kerítette hatalmába. Perry öccsüknek elege lett abból, hogy füvet kell árulnia ahhoz, hogy füvezhessen, és megfogadja: megjavul. A család minden egyes tagja szabadulni próbál valamitől, de ehhez a többieknek is lesz egy-két szava.Jonathan Franzen korunk egyik legkiválóbb regényírója - mindig családregények szerzőjeként jellemzik, de valójában ez a könyve, a Keresztutak az első, amelyben tényleg mindvégig egy család története áll a középpontban.A Keresztutak egy trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata, és egészen napjainkig eljutva jeleníti meg társadalmunkat, kultúránkat.A trilógia első kötete önmagában is kerek egész, amely a Hildebrandt család életén keresztül mutatja be elmúlt ötven évünk politikai, szellemi és társadalmi mozgásait, és azok előzményeit.Franzen könyvének karakterei egyszerre életteliek és mélyek - amit kezünkben tartunk, egy szédítően precíz és átfogó tabló.„Franzen fontos értékeket tesz könyvei témájává, ebben az esetben a család, az önmagunk, az Isten és a haza iránt érzett felelősség kérdéskörét, miközben sikerül szereplői érzelmi világának mélyére hatolnia, és úgy mutatja be vágyaikat, kétségeiket, hogy az nyomban beszippantja az olvasót. Letehetetlenül izgalmas regény... olykor megterhelő, máskor váratlanul felemelő - egyszóval remekbe szabott.” - Kirkus„Nagyszabású, mesteri kép az Egyesült Államokban az 1970-es évek elején lezajlott kulturális változásokról... Franzennek kivételes tehetsége van rá, hogy lebilincselő izgalmassággal ábrázolja a kényelmetlen emberi kapcsolatokat. Ellenállhatatlan.” - Publishers WeeklyShow book
Az 1920-as évek, a háború, a forradalmak és a fehérterror után konszolidálódó, ébredő Budapesten játszódik az a romantikus hangvételű regény. Az anyában depresszióvá, lelki betegséggé fokozódik nagyobb fia utáni vágyakozása, aki eltűnt a fronton. A kisebbik fiú súlyos sérüléséből felépülve igyekszik visszatalálni az életbe, míg a szép leány boldog házasságra készül a vőlegényével. Ebbe a környezetbe érkezik az „indiai vendég”, akit a fiú hív meg beteg édesanyja gyógyítására. Az indiai vendég kissé misztikus lénye mindenkit a bűvkörébe vonz. S szinte törvényszerű, hogy a fiatal lány, házassága küszöbén beleszeret az indiai vendégbe, aki nem viszonozhatja ezt a vonzalmat… A krisztusi szeretet, a szerelem, az örök emberi érzések regénye ez a mű, amel méltán aratott sikert első megjelenésekor is.Show book
