Other books that might interest you

• 

  E-mailek nélküli világ -...

  Cal Newport

  • 0
  • 0
  • 0

  Miért alkalmatlan az agyunk a kiválóság elérésére, ha folyton e-mailekre kell válaszolnunk? Hogyan egyszerűsíthetjük a munkaszervezéssel kapcsolatos kommunikációt? Miért kell túllépnünk az e-mailek és csetüzenetek jelentette állandó összekapcsoltságon? Ma tudásmunkásként napjainkat a folyamatos kommunikáció és a bejövő üzenetek áradata határozza meg. A szüntelen eszmecseréből senki sem tud kilépni, pedig az emberi agy nem az állandó digitális interakcióra van optimalizálva. Emiatt nem használjuk ki a kognitív sávszélességünket az érdemi munka elvégzéséhez. A „hiperaktív csoporttudatra” épülő munkafolyamat bizonyítottan katasztrofális hatással van a hatékonyságra és a nyereségességre – ráadásul megkeseríti az életünket. Cal Newport, az informatikatudomány docense és hatékonyságszakértő, oknyomozó riportjai és kutatásai alapján azt állítja, hogy jelenlegi munkamódszerünk hibás. Merész, esettanulmányokat bemutató könyvében alapelveket fogalmaz meg, és konkrét iránymutatást ad, miként hozhat drasztikus javulást a projektmenedzsment-szemlélettel működő munkahely, ahol egyértelmű, optimalizált folyamatok – nem pedig a véletlenszerű üzenetek – határozzák meg, hogyan értelmezzük, adjuk ki és tekintjük át a tennivalóinkat. Kimerült beosztottként, a hatékonyság növekedését célul kitűző vállalkozóként, de akár versenyelőnyt kereső vezetőként is kulcsfontosságú e szemléletváltás mellett elköteleződnünk: a kérdés ugyanis nem az, eljön-e az e-mailezés nélküli világ,, hanem az, ki jár majd élen ebben a változásban.

  Show book

• 

  Innovátorok - Hogyan indította...

  Walter Isaacson

  • 0
  • 0
  • 0

  A digitális kor valóban forradalom, vagy csak a korábbi ötletek továbbgondolása? Sokan az egekig magasztalják a „magányos farkasként” bemutatott – vagy inkább misztifikált – feltalálókat, tudósokat, hackereket és vállalkozókat, pedig az elmúlt kétszáz év nagy találmányai leginkább csapatmunka eredményei. Ada Lovelace, Alan Turing, Neumann János, Bill Gates, Steve Wozniak, Steve Jobs, Tim Berners-Lee és Larry Page nagy tehetségek, sőt zsenik, akik rengeteg kiváló elmét inspiráltak és vontak be a munkájukba. Ám az igazi innováció többnyire nem attól származott, aki kiagyalta az áttörést jelentő technológiát, hanem attól, aki hasznosan alkalmazta. A tudomány és művészet összekapcsolása révén nemcsak kortársak, hanem nemzedékek között is megvalósult az együttműködés, amelynek végső célja a gép és az ember szimbiózisa. Walter Isaacson, a bestseller Steve Jobs életrajzi kötet írója ezúttal az emberi zsenialitás és a kreativitás lebilincselő történetét meséli el.

  Show book

• 

  Gének és kisebbségek - Még...

  Károly Baintner

  • 0
  • 0
  • 0

  Az emberiség egyetlen fajhoz tartozik és élesen elkülönül az összes közelebbi és távolabbi rokon fajtól. Az állatvilágból kiemelkedve az emberek társadalmi lényekké váltak, miközben biológiai tulajdonságaikat is megtartották. Az evolúció sem állt le, sőt sokrétűbbé vált. A földgolyónkat benépesítő emberiség különböző csoportjai más-más földrajzi és klimatikus környezetben élnek, más-más túlélési technikákat alkalmaznak, miáltal évezredeken át eltérő szelekciós hatásoknak voltak kitéve. A véletlen mutációk szelekciója genetikai különbségeket eredményezett az egyének és az ember-csoportok között a testi és szellemi tulajdonságokban is, miáltal azonos behatásokra is különbözőképp reagálunk. Az etnikai csoportok közötti genetikai eltérésekkel kapcsolatban újra kell gondolnunk, hogy meddig terjednek a tények és hol kezdődik a rasszizmus. Az emberiség akkor is élni és fejlődni fog, ha genetikailag egyenlőknek gondoljuk magunkat, és akkor is, ha nem vagyunk egyenlőek! Mindkét esetre vonatkozóan meg kell találnunk a normális együttélés formáit! Egyetlen témát se tekintsünk tabunak, mert akkor kizárjuk a korrekt tudományos vita lehetőségét. A mai világban az egyre erősödő turizmus és migráció miatt az embercsoportok egyre inkább keverednek egymással, humán alfajok kialakulása még hosszú távon sem várható. A genetikából kisarjadzó genomika 21. Századi tudományát ma már egyre inkább felhasználja az orvostudomány és feltartóztathatatlanul benyomul a társadalomtudományok egyes szegmenseibe, még akkor is, ha ez sokaknak  ilyen vagy olyan okból nem tetszik.

  Show book

• 

  A gazdaság rejtett logikája - 50...

  Tim Harford

  • 0
  • 0
  • 0

  Mi történne, ha a Földön hirtelen leállna a GPS? Hogyan alakította eddig életünket a robotok térhódítása, és mire számíthatunk a jövőben? Miként segít túlélnünk a kollektív intelligencia? Tim Harford, az oknyomozó írásairól és podcastjáról ismert közgazdász ismét meglepő és rendkívül érdekes összefüggéseket tár elénk az életünket megváltoztató innovációkról a téglától és a postai bélyegtől a szemüvegen és az adománygyűjtésen át a csetbotig, a napelemekig és a blokkláncig számos találmányról és jelenségről mesél érdekfeszítő történeteket. A bemutatott összefüggések megváltoztathatják a világról és jövőnk alakulásáról alkotott felfogásunkat, és irányt mutathatnak a korunk innovációihoz való alkalmazkodáshoz.

  Show book

• 

  A földrengések kiváltó oka

  György Kovács

  • 0
  • 0
  • 0

  Alfred Wegener (1880–1930) „kontinensvándorlás” elmélete és Harry Hess (1906–1968) „tengerfenék-terjeszkedés” elmélete után az elemzések a földrengések kiváltó okát lemeztektonikai okokra vezették vissza. A jelenleg is általánosan elfogadott elmélet szerint a földrengések kiváltó oka az, hogy a Föld kéreglemezeiben a tektonikus erők hatására felhalmozódott rugalmas energia – a kőzetlemezek nyírószilárdságának a tönkremenetele miatt – felszabadul és lökéshullámmá válik, ami a Föld belsejében és a felszínen szétterjed.Viszont ha megvizsgáljuk a földrengésészlelések eredményeit, akkor arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ez az elmélet nem felelhet meg a valóságnak.Lehetséges, hogy a földrengések kiváltó oka más fizikai jelenség?

  Show book

• 

  Az élet alapkérdései - Gén ember...

  I.N. Smeretle

  • 0
  • 0
  • 0

  Miben különbözünk a csimpánztól? Hogyan alakult ki az emberiség, és mi teszi az embert emberré? Miért van férfi és nő, miért van vágy és szerelem? Van-e közük a géneknek a viselkedésünkhöz? Hogyan lehet összeegyeztetni az ember biológiai természetét társadalmi szerepével? Vajon a génjeink mindenbe „beleszólnak”? Mindenért a génjeink a felelősek és mi semmiért sem? Vagy netán fordítva van? Milyen párhuzamok figyelhetők meg a genetika és az informatika között? Az apró kémiai „jelek” láthatatlan sorrendje hogyan képes életet lehelni a holt anyagba? És mindez hová vezet? A magyarság eredetét a nyelvi vagy az etnikai vonalon érdemes követni? Vannak-e külön génjei a magyaroknak? Különböznek-e tőlünk genetikailag a szomszédnépek, a zsidók, a cigányok, a kínaiak vagy a négerek? Az ezredfordulótól kezdve a biológiai tudományok az elektronikáéhoz hasonlítható sebességre kapcsoltak. A DNS-vizsgálatok betekintést engednek a múltba és a jövőbe is: egyrészt az emberiség kialakulására és vándorlásaira következtethetünk vissza, másrészt egyre inkább megjósolhatjuk az újszülöttek jövendő hajlamait és megbetegedéseit. De hogyan fog az új látásmód beszivárogni a kemény magyar koponyákba? Ezt szeretné a szerző elősegíteni ezzel a gondolatébresztő könyvvel. Tankönyv, kézikönyv, vitaindító, vagy ahogy tetszik. Ajánljuk mindazoknak, akik nyitottak az „új idők új dalai” iránt, és akik fáradságot nem kímélve a dolgok mélyére kívánnak hatolni.

  Show book