Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  A hiúz a napba néz - Galilei...

  István Száva

  • 0
  • 0
  • 0

  A XVII. században egy különös nevű akadémia működött Rómában, a Hiúzok Akadémiája. Csak az lehetett tagja, akinek „hiúzszeme” volt, aki olyasmit vett észre a tudományban, a művészetben, amit más még nem látott meg. Ilyen hiúz volt Galileo Galilei, az újkor egyik legnagyobb fizikusa és csillagásza. Galileire valóban ráillett ez a megtisztelő név: csillapíthatatlan vágy hajtotta, hogy szüntelenül kutasson, kísérletezzen, beletekintsen az igazság fényébe. A napra irányította távcsövét, hogy megismerje a tudomány új törvényeit. Aki azonban sokáig néz a napba, annak elkáprázik a szeme, és nem veszi észre, ami a földön van; nem törődik az útjában tátongó farkasvermekkel, amelyeket a világosság ellenségei ástak neki. Galilei, akinek szemét elkápráztatta a tudnivágyás fénye, végül belezuhant egy ilyen farkasverembe. Ellenségei ujjongtak, mert azt hitték, hogy a hiúzzal együtt a világosságot is elpusztították. De a napot, a tudás igazi fényét nem lehet elpusztítani. Galilei életéről, harcáról, kegyetlen bukásáról és eszméinek dicsőséges felemelkedéséről szól Száva István fordulatos, mindvégig érdekes regénye.

  Show book

• 

  Tyukodi pajtás

  Ferenc Jankovich

  • 0
  • 0
  • 0

  „Azzal kezdem a históriát, hogy nevem -még ez köllött nekem! Tyukodi Má­tyás; rólam szerzettek volt a dalt: Te vagy a legény, Tyukodi pajtás… Mindenki ösmeri. Egyedül a pápisták nem kedvelik - mi tagadás, nem is pápista labancoknak való, hanem inkább az ilyen magamfajta kurucok szájába... Be sokszor is énekel­tük a szegény fölkelt ország minden része­iben - egykori szabadlegények, Thököly farkasai, Rákóczi talpasai, országjáró szi­laj kóborlók -, mikor napszállta után, megpihenve erdőn, mezőn, táborokban, égig lobogó tüzek mellett ültünk körös-körben…
   Így kezdődik ez az érdekes, hangulatos, színesen megírt történelmi re­gény, mely jelentős módon gazdagítja a kuruc korral foglalkozó irodalmat. Külön erénye, hogy egy ismeretlen - pontosab­ban: csak névről ismert - kuruc katona életútját, harcait mutatja meg, Thököly, majd Rákóczi seregében. - Jankovich Ferenc posztumusz regénye egy trilógiá­nak tervezett munka önállóan is olvas­ható, középső darabja.

  Show book

• 

  Jezabel II kötet

  Irén Gulácsy

  • 0
  • 0
  • 0

  1342-ben, Nagy Lajos király halála után koronázzák magyar királlyá a még
   gyermek Máriát. A hatalmat azonban anyja, Erzsébet gyakorolja. Mária 
  törékeny lány, alig fiatalabb húga Hedvig nála erőteljesebb, szőke 
  szépség, akit a lengyelek királynőjükként várnak, követelnek. Az 
  anyakirályné hatalomvágyó asszony, ugyanakkor egy szerelmes nő, aki 
  hatalmas szenvedéllyel kötődik Garay nádorhoz. Lajos király 
  hagyatkozása, hogy tudniillik a trónt női ág örökölje, akkor még 
  Európa-szerte szokatlan. Nem csoda, hogy a magyar főurak tiltakoznak a 
  szoknyás királyok ellen. Erzsébet sokszor önkényes döntései sértik a 
  hatalomból kizárt urakat. Erzsébet, férje akaratával ellentétben nem 
  akarja Máriát Luxemburgi Zsigmondhoz adni. Szívesen pártolja viszont az 
  Osztrák Vilmos herceget, aki férje hagyatkozása szerint Hedvig 
  vőlegénye. A lengyel urak megtörik Hedvig ellenállását, és Jagello 
  litván fejedelemhez kényszerítik, Mária pedig Zsigmond felesége lesz. A 
  délvidék forrong. Erzsébet útra kel Máriával, hogy lecsillapítsa a 
  kedélyeket, de terve tragédiába torkollik, Erzsébeten beteljesül a 
  bibliai Jezabel sorsa...

  Show book

• 

  Ünnepi férfiú

  Rózsa Ignácz

  • 0
  • 0
  • 0

  Regény Szent László királyról a múltban, a jelenben és a jövőben. Krónika, regény, drága, interjúk, tanulmányok, helyszíni közvetítés, napló, levelek és vallomások. Kodolányi János levele Ignácz Rózsához, mint bevezetés, Makkai Ádám rövid „előszó helyett” című írásával.
   Mint Makkai Ádám – az írónő Amerikában élő fia – rövid bevezetőjéből megtudjuk, Ignácz Rózsának több regénye is maradt kéziratban. Ezek közül A születésnap körül című 1982-ben az Egyesült Államokban jelent meg. Az Ünnepi férfiúval kivártunk, hogy itthon adhassuk ki.
   Az igen érdekes regény Szent László alakját és a vele kapcsolatos hagyományokat mutatja be a múló időben. László királyt a magyar történelem egyik legnagyobb egyéniségének tekinti, aki tartalmas és tartós szintézist tudott teremteni a keletről hozott ősi hagyományok és a nyugatról kapott kereszténység, az európai kulturális értékek között.
   A Szent László-képet érzékletesen, személyesen rajzolja meg. A személyesség az írói kompozíció felépítéséből is kiolvasható: először tárgyilagos, később a személyes motívumok kapnak nagyobb szerepet. A regényírói, esszéírói attitűd váltakozik a műben, míg a könyv zárófejezetei már inkább a mű születésének körülményeit, azaz a 40-50-es évek nehéz tapasztalatait írják le.

  Show book

• 

  1793 vagy A polgári háború

  الشيماء عبد العال

  • 0
  • 0
  • 0

  Az évszám a nagy francia forradalom válságos esztendeje. A regény: ennek az évnek drámai eseményeit sűríti a Vendée lázadása és Párizs hősi erőfeszítései köré. A forradalom ismert nagyjai és névtelen katonái vonultak fel drámai küzdelemre. Viharzó tengeren, égő városokban, puskás emberektől nyüzsgő erdőkben, középkori várakban, gyilkos ágyútűzben a forradalom párizsi középpontjaiban – de mindenekelőtt hőseinek lelkében tombol a harc, amelyből egy tisztább, jobb, becsületesebb világnak kell majdnem megszületnie. A regény hősei méltán megérdemlik az olvasó érdeklődését. A haladásért lángoló szilárd jellemű pap, a forradalmat gyűlölő és mindenre elszánt gróf, a polgárháború rémségei között elveszett gyermekeit kereső boldogtalan anya, a szerencsétlen Gauvain, akit az új hit és a régi hagyomány malomkövei őrölnek fel, de mind a többiek is: a forradalom hős katonái s az ellenforradalom megtévesztett harcosai, a lázban égő Franciaország minden embere…

  Show book