Other books that might interest you

• 

  Fenegyerekek

  Michael Chabon

  • 0
  • 0
  • 0

  Olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai.
  
   
  Grady Tripp professzor élete nem fenékig tejföl: egy közepes színvonalú főiskolán tanít kreatív írást közepes színvonalú diákoknak, a saját következő könyvén viszont hét éve és kétezer oldal óta dolgozik, de még nem látja a végét.
  
   
  Ráadásul övön aluli és felüli csapások sorozzák: a különc, meleg irodalmi ügynöke a városba érkezik egy transzvesztitával; a felesége elhagyja; a szeretője terhes lesz; a legtehetségesebb tanítványa az öngyilkossággal kacérkodik; meghal egy kutya, egy kígyó és szinte minden remény.
  
   
  A Kavalier és Clay bámulatos kalandjai című Pulitzer-díjas alkotás szerzőjének regénye olyan, akár egy hallucinogén utazás, gyorsan pergő, színes jelenetek kavalkádja, amelyek közt éppúgy akad komikus, mint drámai, és épp a megfelelő arányban. A könyvből mozifilm készült Michael Douglas, Frances McDormand és Robert Downey Jr. főszereplésével.
  
   
  Michael Chabon Pulitzer, Nebula és Hugo-díjas, az egyik legnagyobb élő amerikai regényíró. Washington D.C.-ben született 1963-ban, és Pittsburghben járt egyetemre. New Yorkban él, négy gyerek édesapja, házastársa Ayelet Waldman író. Könyvei a 21. Század Kiadónál: Ragyog a hold (2017), Kavalier és Clay bámulatos kalandjai (2019).
  
   
  „Bölcs és borzasztóan vicces... Chabon nagyszerű tollú író – stílusa élénk, képzelete sziporkázó, jellemzései pontosak és kendőzetlenek.”– Chicago Tribune
  
   
  „Chabon nagy nevettető, egyszersmind rádöbbenti az embert, hogy az állandóság puszta illúzió – egy pillanat alatt minden véresen komolyra fordulhat. Letehetetlen regény.” – All Things Considered
  
   
  „Elbűvölő történet, olyan ravasz, hogy az már szinte túlzás... Első osztályú szórakozás. Szatíra és komikum, amelybe mély gondolatok vegyülnek.” – Los Angeles Times Book Review

  Show book

• 

  Háború és béke IV kötet

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Hatalmas történelmi korkép, megannyi emberi sors nagyszerű megelevenítése, császárok és katonák, hercegek és parasztok, az olvasót holtáig elkísérő emlékalakok, a géniusz művészetével ábrázolt szerelem, csöndes hétköznapok, örök emberi boldogságvágy és kísérleti történetfilozófia ? egészebb világ teremtésére elbeszélő még aligha vállalkozott, mint Lev Tolsztoj e regényében. Az író soha ezelőtt, sem azután nem lelte ily megszállott örömét az alkotásban, mint a Háború és béke hét bő esztendejében, mikor szelleme minden erejével a regényt fűtve, „csak írónak, semmi másnak” vallhatta magát.  
   A mű ezernyi epizódjában rengeteg szereplő bukkan fel előttünk, de Tolsztoj jellemábrázoló ereje valamennyit felejthetetlenné teszi. Az egyediben mindenütt meglátja és megmutatja azt, ami általános érvényű. Ezért él és hat ez a páratlan regény örökké, és minden kor számára van mondanivalója.

  Show book

• 

  Családi dolgok

  Zsuzsa Thury

  • 0
  • 0
  • 0

  Thury Zsuzsa született elbeszélő, az irodalmi divatoktól függetlenül alkotó realista író, aki mindig érzékenyen és pontosan ábrázol, akár anekdotázik, akár elmélkedik, akár ironikus, akár tragikus módon láttatja a világot. Elbeszélései az elmúlt fél évszázad belső, emberi történéseinek pillanatképei, akár önéletrajzi regényként is egybeolvashatók lennének. Elsősorban családi dolgokról szólnak a novellák, a gyermekkor szegénységéről, tragédiáiról, megaláztatásairól, de ugyanilyen tiszta és őszinte hangon szól az öregkor magányáról és veszteségeiről. A kötet erőssége a Tiszta helyzet című kisregény, amely a Mihelfi-Nagy család lassú széthullásának, képmutatásának és lelepleződésének groteszk és tragikus története. Thury Zsuzsa nagy hatásának titka kétségtelenül a személyesség varázsa és a realista jellemábrázolás: ez teszi lehetővé, hogy írói skálája az érzelmes emlékezéstől a maró szatíráig terjed. Elbeszéléseinek e gyűjteménye erről a gazdagságról győzhet meg minden olvasót.

  Show book

• 

  Keresztutak I-II

  Jonathan Franzen

  • 0
  • 0
  • 0

  A chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett. A családapa, Russ - aki mellesleg lelkipásztor - kész rá, hogy kitörjön a házasságából, amelyet örömtelennek érez - hacsak nem előzi meg a kitörésben leleményes és labilis felesége, Marion. 1971-ben járunk, egy nappal szenteste előtt. Legidősebb fiuk, Clem hazajön az egyetemről - feltüzelte idealizmusa, és olyan döntést hozott, amelynek hallatán apja összeroppan. Húga, Becky régóta az egyik legnépszerűbb lány volt a gimnáziumban, de most az ellenkultúra kerítette hatalmába. Perry öccsüknek elege lett abból, hogy füvet kell árulnia ahhoz, hogy füvezhessen, és megfogadja: megjavul. A család minden egyes tagja szabadulni próbál valamitől, de ehhez a többieknek is lesz egy-két szava.Jonathan Franzen korunk egyik legkiválóbb regényírója - mindig családregények szerzőjeként jellemzik, de valójában ez a könyve, a Keresztutak az első, amelyben tényleg mindvégig egy család története áll a középpontban.A Keresztutak egy trilógia első könyve. A Minden mitológia kulcsa címet viselő regényfolyam három nemzedék életének foglalata, és egészen napjainkig eljutva jeleníti meg társadalmunkat, kultúránkat.A trilógia első kötete önmagában is kerek egész, amely a Hildebrandt család életén keresztül mutatja be elmúlt ötven évünk politikai, szellemi és társadalmi mozgásait, és azok előzményeit.Franzen könyvének karakterei egyszerre életteliek és mélyek - amit kezünkben tartunk, egy szédítően precíz és átfogó tabló.„Franzen fontos értékeket tesz könyvei témájává, ebben az esetben a család, az önmagunk, az Isten és a haza iránt érzett felelősség kérdéskörét, miközben sikerül szereplői érzelmi világának mélyére hatolnia, és úgy mutatja be vágyaikat, kétségeiket, hogy az nyomban beszippantja az olvasót. Letehetetlenül izgalmas regény... olykor megterhelő, máskor váratlanul felemelő - egyszóval remekbe szabott.” - Kirkus„Nagyszabású, mesteri kép az Egyesült Államokban az 1970-es évek elején lezajlott kulturális változásokról... Franzennek kivételes tehetsége van rá, hogy lebilincselő izgalmassággal ábrázolja a kényelmetlen emberi kapcsolatokat. Ellenállhatatlan.” - Publishers Weekly

  Show book

• 

  Érzelmek iskolája

  حسن محمد خطاب

  • 0
  • 0
  • 0

  Ennek a regénynek hőse, Frédérick Moreau úr, aki Lajos Fülöp uralkodásának utolsó éveiben lép színre, egy látszatra elcsendesedett, mégis izzó, forradalmakat és ellenforradalmakat kavaró viharos korszak fáradt szívű, gyenge lelkű gyermeke. Nemesi család sarja, vonzó, tehetséges és csodás kalandokra szomjas fiatalember. Könnyen hevülő és könnyen ellágyuló,  
   alapjában gyöngéd férfiszív lappang elegáns császárkabátja alatt. Akár Balzac és Stendhal büszke hősei, hírről és dicsőségről álmodik, de – noha a szerencse sem kerüli el – törekvései sorra kudarcba fulladnak. A fiatalember sorsát követve az olvasó végigkísérheti egy mélységes, tiszta szerelem soha be nem teljesülő történetét, de átélheti annak bonyolult hullámzását is, ahogy a szerelem kihűl vagy átváltozik, átlényegül, amikor érdek, kudarc és másféle vágyak keresztezik útját.  
  Vágyak, vonzások, egy szenvedélyes szív lángolása és ridegsége, röpke örömei és kínzó szégyenei: Moreau úr lankadó sorsa körül páratlanul izgalmas sorsok és figurák rajzanak rendkívüli gazdagságban. Leginkább talán a hűséges barátnak, Deslauriers úrnak kesernyés, mohó ügyvédarca vonzza majd magához az olvasó figyelmét.  
  A kavargó történelem, s a férfijellem rejtelmeinek e regényét nem ok nélkül tartják számon a világirodalom legkiválóbb alkotásai között.

  Show book

• 

  Téli rege

  William Shakeapeare

  • 0
  • 0
  • 0

  Az álomszerűen meseszép hangulat hirtelen féltékenységi dührohammá változik, rémálommá: a szicíliai király barátját, Polixenést és feleségét (Hermione) házasságtöréssel vádolva küldi a halálba, előbbi csupán Camillo hűségének köszönhetően menekülhet el. Apollo jóslata sem tudja meggyőzni Leontest képzetei hamisságáról, csupán a szörnyű látvány – szerettei holtteste – ébreszti fel zavaros állapotából. Már késő, egyetlen utódját, a fattyúnak vélt csecsemőt távoli partokon hagyta sorsára. 
  A történetbe sok év múltán kapcsolódunk bele újra, Perdita – a csecsemő, akit megtalált fiával együtt (Mufurc) nevelt egy pásztor – felcseperedett, és mindenkit elámít vélt származását meghazudtoló szépsége, nemessége. Florizel királyfi beleszeret, és elhagyja érte apja, Polixenes királyi udvarát. A király, a hű Camillóval együtt, álruhában meglesi a pásztorok ünnepét, és haraggal veszi tudomásul fia vonzódását egy egyszerű pásztorlány iránt. Camillo, aki rájön Perdita kilétére, a fiatalokat Szicíliába küldi, ahol Leontes tárt karokkal fogadja elveszettnek hitt lányát, és Hermione szobra életre kel. A megbocsájtás, a feloldás pillanata lehetne ez, ha a történetet mindvégig mozgató figura nem gördítené a nézőtér és a színpad közé az áttetszőség, a látomás, az álomszerűség tüllfüggönyét. És számunkra nem marad más, csupán a feloldatlanság feszültsége.

  Show book