Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
Az aranyszemű lány - cover

Az aranyszemű lány

Honoré de Balzac

Publisher: Fapadoskonyv.hu Kiadó

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

Balzac izgalmas regénye – melyet Rónay György kitűnő fordításában közlünk – méltán aratott világsikert filmvásznon is. Egy cinikus világfi, Henry  de Marsay a főszereplője, aki olthatatlan szerelme lobban a titokzatos, a mindenki elől zárt és rejtegetett „aranyszemű lány” iránt, az életét teszi kockára, valahányszor találkozni kíván vele, és ez a szenvedély átformálja egész egyéniségét, szeretni és szenvedni képes emberré tesz. Ez a tiszta érzelmi és érzéki lobogás ragyogja be Balzac remek lélekrajzú regényét, s a két főszereplő útját ismerkedésüktől utolsó végzetes találkozásukig.
Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

  • F Scott Fitzgerald összes elbeszélései - VI kötet - Fordította Ortutay Péter - cover

    F Scott Fitzgerald összes...

    Francis Scott Fitzgerald

    • 0
    • 0
    • 0
    A Mert akkor mi lesz (What to Do About It) című novella főhőse, Dr. Bill Hardy egy eléggé „pimasz” figura, ami érthető is, mert ugyan úgy kénytelen hipochondereket kezelni, mint valódi betegeket. A szokásos szerelmi szál azonban ebben az elbeszélésben különös, fantasztikus és igen filmszerű színezetet kap, ahogy az orvosi témák keverednek a gengszter-burleszk eseményeivel. Sem a Saturday Evening Postnak, sem a Cosmopolitannak nem kellett, mert egyik sem tudott mit kezdeni a kisfiú figurájával, aki egyébként Fitzgerald egyik legsikeresebb alakja elbeszéléseinek.
     
    A Nem csak egy ház (More Than Just a House) című elbeszélés a Saturday Evening Postban jelent meg 1933. június 24-én. Írótársa, John O’Hara el volt tőle ragadtatva: „Ön egyetlen lendülettel egy újabb remekművet alkotott azzal, amit eddig is olyan jól szokott csinálni.” Fitzgerald, a saját bizonytalan társadalmi helyzetére utalva , ami miatt így írta meg ezt az elbeszélést, ahogy megírta, az azóta a sokak által ismert és gyakran idézett levéllel válaszolt. Ezt írta:  „… hogyha másnap Skócia királyának választanának miután befejeztem Etont és az oxfordi egyetemet, továbbá a Magdalen the Guards-on szereztem volna diplomát, és egy embrionális állapotban levő olyan ősi családfával is rendelkeznék háttérként, mely bizonyítaná, hogy valamelyik ősöm egy Plantagenet, én akkor is csak egy parvenü maradnék.”
     
    A Cipőt kaptam című elbeszélés, többek közt, arra a kérdésre is keresi a választ (amit végül mégsem kap meg az olvasó), hogy mi is az igazi profi titka a művészetben, legyen az tánc, színház, avagy irodalom. A sok munka, a tehetség vagy a kitartás? De valahogy nem kapunk hiteles választ erre. Vagy mégis, de nem az, amit várunk, ill. szeretnénk kapni? És mert Fitzgerald azt sugallja, hogy először, nincs is ilyen titok, másodszor, pedig az a kérdés, hogy ki is az igazi profi, egyelőre megválaszolhatatlan? Az, aki tudja, hogy mit csinál, vagy az, aki szereti azt, amit csinál, a többivel meg nem törődik?
    Show book
  • A nábob - cover

    A nábob

    Alphonse Daudet

    • 0
    • 0
    • 0
    A párizsi előkelő köröket a „nábob” feltűnése tartja izgalomban, egy dél-francia férfi, aki hajdan a nyomor elől Tuniszba menekült, ott sikerült a bej bizalmában férkőznie, s hallatlan gazdagságra tett szert. De a gazdagság nem elégíti ki, társadalmi sikerekre vágyik, s ezért is jön Párizsba, az 1860-as évek Párizsának kavargó világába, ahol körülötte – a hatalmas vagyon körül – hamarosan különös figurák egész sora tűnik fel, s egymást követik a megdöbbentő sorsfordulatok. Itt látjuk a gazdagok pénzhajhász, sarlatánkodó orvosát, a gyönyörű, zseniális, de lelkibeteg szobrászlányt, találkozunk kiélt, unott s mindenható miniszterrel, kivénhedt, de páratlan önfegyelemmel rendelkező szerencsevadásszal, fiatalemberrel, aki családjával szakítva nyomorban készül első műve megalkotására… de a cselekmény középpontjában a nábob áll, ez a különös férfi, akinek arisztokraták, üzletemberek s politikusok átláthatatlan világában, hajdani gyűlölködők s új ellenfelek falkájával kell viaskodnia.  
     Alphonse Daudet-nak, a francia századvég klasszikus rangú s mindmáig talán legnépszerűbb írójának egyik legjobb könyvét tartja kezében az olvasó, sodró erejű, színes, érzelemgazdag regényt.  
     
    Show book
  • A bölcsesség kincsestára - cover

    A bölcsesség kincsestára

    Pandita Sza-szkja

    • 0
    • 0
    • 0
    A Tibet-kutatás úttörője, Kőrösi Csoma Sándor 1833-ban írta meg rövid közleményét a Királyi Ázsiai Társaság folyóirata számára, amelyben közreadja Sza-szkja pandita A bölcsesség kincsestára című művének részleteit, összesen kétszázharmincnégy verset. A tibeti szöveg és angol fordítása csak halála után, 1855-ben és 1856-ban jelent meg. Sza-szkja pandita műve a tibeti világi szépirodalom talán legelső alkotása, az indiai bölcsmondás-irodalom egy új hajtása Tibet földjén. Maga is iskolát teremtett, több tibeti utánzata van, már a 14. században mongol fordítása született, századunkban pedig az összes nagy európai nyelvekre lefordították - franciára, majd németre először Kőrösi Csoma szövege alapján ültették át egyes részleteit. Legrégibb mongol szövegét Ligeti Lajos professzor fedezte föl Belső-Mongóliában 1929-ben, és tette közzé tibeti-mongol kétnyelvű kéziratát 1948-ban. Az ő értelmezésében szólal meg most Sza-szkja pandita műve magyarul Tandori Dezső fordításában.
    Show book
  • A jegyesek II kötet - cover

    A jegyesek II kötet

    Alessandro Manzoni

    • 0
    • 0
    • 0
    Egy Milánó környéki faluban, a 17. század első felében egy fiatal 
    mátkapár készül boldogan az esküvőre: kihirdették már őket, elkészült a 
    kelengye is, már csak a papi áldás van hátra. Miért kezd hát egyszerre 
    homályos magyarázkodásba, miért húzza-halasztja a szertartást don 
    Abbondio tisztelendő úr? Renzo és Lucia nem tudják még, hogy a környék 
    mindenható urának brávói fenyegették meg a papot, hogy ő áll boldogságuk
     útjába, mert szemet vetett a szép Luciára. S nem sejtik azt se, mikor 
    szülőfalujukból éjen éjjel elmenekülnek, hogy mennyi hányattatás vár még
     rájuk, hogy egyszerű sorsukba beleavatkoznak egy számukra ismeretlen 
    világ hatalmai, jók és gonoszak, nagyurak és egyházi méltóságok, 
    mindenre kész haramiák, lelketlen poroszlók - és hősünket egyszer csak 
    sodorni kezdi a történelem: tanúja a nevezetes milánói 
    éhség-tüntetésnek, az 1630-as nagy pestis-járványnak, az olasz 
    fejedelemségek, a spanyol és osztrák hódítók fel-fellobbanó 
    marakodásának. S milyen színesen, milyen drámai erővel jeleníti meg 
    Manzoni a történelem és a személyes sors megsűrűsödő pillanatait! Milyen
     éles szemmel néz az emberi lélek mélyeire, milyen nagyszerűen festi 
    hőseit, nemes indulatok, apró gyarlóságok, gonosz szenvedélyek 
    hordozóit! S mennyi mindent tud mondani Alessandro Manzoni (1785-1873) 
    korról, erkölcsről, szokásokról, a történelemről és az emberről, mennyi 
    ma is eleven fénnyel ragyogó igazságot! A jegyesek azok közé a nagy 
    regények közé tartozik, amelyek nélkül szegényebb volna egy nép szellemi
     vagyona, szegényebb az egész emberiség.
    Show book
  • Apage Satanas - Ungvári történetek az 1980-as évekből - cover

    Apage Satanas - Ungvári...

    Péter Ortutay

    • 0
    • 0
    • 0
     
     
    Ezeknek a már több folyóiratban és egyszer egy kötetben is megjelent elbeszéléseimnek, novelláimnak, visszaemlékezéseimnek első része (A plafonig érő karácsonyfa) „megboldogult” gyermekkoromról és ifjúságomról szól. Ez a második rész már azt szemlélteti, amit érettebb koromban sikerült átélnem még ott a szovjet Ungváron. Írásaimnak minden hibája, fogyatékossága ellenére szeretem őket, és meglepetésemre olvasóim is tetszéssel fogadták, és fogadják, ha egyet–egyet felteszek valamelyik internetes oldalamra. Különösen azok szólnak elismerően róluk, akik azon a helyen éltek vagy élnek, ill. elszármaztak onnan, mint én. Ez a hely pedig Ungvár a most már ukrajnai Kárpátalján. Azért mondom, hogy „most már,” mert az elmúlt rövid félévszázad alatt öt államalakulatnak is volt „elidegeníthetetlen” része. Az „elidegeníthetetlen” pedig azért van idézőjelben ismét, mert egyáltalán nem volt az elidegeníthetetlen része sem az Osztrák–Magyar Monarchiának, sem a Csehszlovák Köztársaságnak, majd megint, mint tudjuk, Magyarországnak sem. Végül lám, még nagy Szovjetuniótól is leszakadt, melyről anno – amint azt a szovjet állami himnusz is állította – azt hittük, hogy „megbonthatatlan és örök.” Nem volt az sem örök, sem megbonthatatlan, mint láttuk. Úgy összedőlt, mint egy kártyavár, egyetlen puskalövés nélkül. Hja, a történelem kereke, mondjuk! Most pedig ez a vidék Ukrajnának lett „elidegeníthetetlen” része. Vajon meddig? Mint a Krím, mely most már orosz? Szóval, a Jó Isten tudja, hisz forrong a világ. De bármily furcsa, egy ilyen világban is éltek, és élnek emberek. Hogyan? Nehezen. Ráadásul hallgatni is kellett róla keményen. Mert aki megszólalt, kritizálta, arra a hatalomnak voltak eszközei, hogy elhallgattassa. Úgy hogy azok, akik nem tapasztalták meg ezt a világot, el sem hiszik, milyen is volt az. Mert még itt Magyarországon is megmosolyogtuk, sőt kiröhögtük azt a végtelen sivárságot, mélynyomort, ami akkoriban a mindennapi emberek része volt Vlagyivosztoktól a SZU legnyugatibb részéig, Ungvárig, Csapig. Egy hatalmas birodalom, Ronald Reagan amerikai elnök kifejezésével élve „a gonosz birodalma” volt az az egész nagy ország, kérem. Viszont paradicsomnak, munkás paradicsomnak kellett feltűntetni, ahol nem volt bűnözés, rablás, gyilkosság, testi szerelem vagy szexuális deviancia, de még közúti baleset sem. És én igen, pont erről próbáltam ezekben az írásaimban képet adni. Nincs bennük sírás, rívás, sopánkodás, hogy milyen kutya nehéz is volt az a világ (egyébként az volt), a sorscsapások miatti világfájdalom, hanem csak az, amit akkoriban az ember – nos, ez az ember akkor és ott én is voltam – átélt, megélt: jó, mondjuk ki kereken, ne kerteljünk: keservesen megszenvedett. És ami a legnagyobb baj, ezek az írásaim sajnos mai is igencsak időszerűek lettek. Hisz ennek a világnak emberei most is épp úgy szenvednek, nyomorognak, jogaiktól is megfosztatnak, mint anno, függetlenül attól, hogy most a büszke Ukrajna, az elmúlt évszázadban immár az ötödik államalakulatnak a polgárai lettek. Hisz tudjuk, látjuk, mi történik arrafelé napjainkban is.
     
    Ortutay Péter
    Show book
  • Egydollrosok a falon - cover

    Egydollrosok a falon

    Barnabás Varga

    • 0
    • 0
    • 0
    Varga Barnabás első novelláskötetében 17 utazásra csábítja az olvasót. Megrendítő tánc Írországban, hajsza Egyptomban, törülközőcsata Dominikán, a titokzatos egydollárosok rejtélye, egy kémikus ördögi bosszúja, valóságshow a kulisszák mögött, és az utolsó dal ereje egy komponista tolmácsolásában. A szerelem, az online randizás, a spiritualitás, a társadalmi különbségek, a művészetek mind-mind a szerző ihletforrásául szolgáltak, egyedivé a rá jellemző csavaros történetalkotás teszi a kötetet. Minden történet külön álló sztori, mégis összeköti őket a humor, és a váratlan fordulatok.
    Show book