Az arckép

Gogol

Summary

A lehangoló vidéki élet mozdulatlan állóvizéből, korlátolt földesurak és „holt lelkek” világából csöppen Gogol Pétervár nyüzsgő forgatagába. Lenyűgöző látványt nyújt a mozgalmas északi főváros, az elegáns Nyevszkij Proszpekt, a korzózó ficsurak és dámák, művészek, mesteremberek, könnyűvérű lányok tarka serege, a zajos, vidám, boldog élet. A Nyevszkij Proszpekt világa azonban látszatvilág, melyben kiszámíthatatlan tényezők játékszere, vásári portéka az ember, s a dolgok, értékek fokmérője a pénz. A pénz, mely még a rég meghalt uzsorás portréjáról is démoni erővel sugárzik le, hogy romlásba döntsön, tébolyba kergessen; lealjasítja a jobb sorsra érdemes művészetet, de megrontja a közízlést is. Diadalát üli a szemfényvesztés, hiúság, látszat: sápkóros úrilánykák pszükhék akarnak lenni, kisstílű hivatalnokok napóleoni pózban tetszelegnek, a műkereskedésekben giccses naplementék és álnépies mázolmányok keresnek és lelnek gazdára… A művészi elhivatottság és a művészet lényegét boncolgató lélektani kisregényben zseniálisan ötvöződik egybe a gogoli fantasztikum és realitás; méltán sorakozik a „pétervári ciklus” többi remeke – A köpönyeg, Az orr és Az őrült naplója – mellé.

Available since: 12/10/2013.

Other books that might interest you

Egydollrosok a falon

Barnabás Varga

Varga Barnabás első novelláskötetében 17 utazásra csábítja az olvasót. Megrendítő tánc Írországban, hajsza Egyptomban, törülközőcsata Dominikán, a titokzatos egydollárosok rejtélye, egy kémikus ördögi bosszúja, valóságshow a kulisszák mögött, és az utolsó dal ereje egy komponista tolmácsolásában. A szerelem, az online randizás, a spiritualitás, a társadalmi különbségek, a művészetek mind-mind a szerző ihletforrásául szolgáltak, egyedivé a rá jellemző csavaros történetalkotás teszi a kötetet. Minden történet külön álló sztori, mégis összeköti őket a humor, és a váratlan fordulatok.

Show book

A kém aki bejött a hidegről

John Le Carré

Amikor Alec Leamas utolsó ügynökét is megölik Kelet-Németországban, a kémet visszahívják Londonba. Leames úgy hiszi, annyi hosszú, sötét és jeges év után végre bejöhet a hidegről.
Ám Kontroll, a brit hírszerzés feje mindenáron térdre akarja kényszeríteni a kelet-német kémszervezetet. Terve megvalósításához Leamasra van szüksége, a kémre, akit még egyszer, utoljára visszaküld a hidegbe...
John le Carré regényét világszerte a kortárs angol irodalom egyik legnagyszerűbb alkotásaként tartják nyilván. A kiadó a regényt megjelenése 50. évfordulója alkalmából Falvay Mihály klasszikus fordításában adja közre ismét. A kötet ezen felül tartalmazza még a szerző két új írását is: az egyiket a nagy sikerű film létrejötte kapcsán írta, a másikat pedig annak alkalmából, hogy a regény fél évszázada jelent meg és vált a műfaj talán legnagyobb klasszikusává.

Show book

Talán Hellász küldött

Zsófia Dénes

Az 1980-ban megjelent Élet helyett órák című könyvének második részét századik életévében adja közre új, bővített, átdolgozott kiadásban az írónő. Ady Endréhez írott leveleskönyvét Ady és Csinszka neki címzett leveleivel bővíti ki, s eme új levelesládából kikerülő ereklyék világánál új fényben ragyog föl e három ember barátsága, emberi, eszmei szövetsége. Ady fájdalmas, ám sugárzó életének utolsó élő résztvevője e „levélregénnyel” tiszteleg a költő emlékének, új összefüggéseket csillogtatva meg a kési olvasó előtt arról az életre szóló, töretlen hűségű barátságról, mely kettejüket összekapcsolta. Ahogy az írónő mondja: „Már csak én élek egyedül Ady barátai közül, én vagyok az utolsó koronatanú. Így magam mutatok föl kétségbevonhatatlan bizonyítékaimból sok, eddig kiadatlan dokumentumot… Magam rehabilitálom tehát emberi tisztességemet és feddhetetlen írói becsületemet…”

Show book

A befejezetlen mondat I rész

Tibor Déry

„A befejezetlen mondat-ot – emlékezik Déry Tibor – 1933. karácsony estéjén kezdtem el, Bécsben a Café de France-ban, az egyetlen kávéházban, amely aznap nyitva volt. Folytatásán Mallorca szigetén dolgoztam, 1934-ben, aránylag nyugodt körülmények között, egy kamranagyságú kis szobában és a hozzá tartozó tetőteraszon, szigorú vegetáriánus koszton, azaz narancson és feketekávén. Utolsó fejezeteit már polgári viszonyok között írtam, újra idehaza, Pesten.”  
 Déry Tibor regényóriása nem jelent meg a 30-as években: egyetlen magyar kiadó sem vállalkozott publikálására. Barátai olvashatták csak, köztük Illyés Gyula, aki nyomban lelkesen számolt be róla a Nyugat-ban: „A regény nemcsak a legidőszerűbb társadalmi és lélektani kérdésekről nyújt hatalmas kompozíciót, tükre egyúttal egy sereg stílusproblémának is, a regényírás új útjainak… Úgy tudom, három gépelt példány van belőle. Ismerünk műveket, amelyekből évszázadokig csak egy volt.” A befejezetlen mondat csak 1947-ben jelent meg; azóta több kiadásban látott napvilágot, franciára, németre is lefordították, a kritika Déry Tibor egyik fő művének, a modern európai irodalom remekének tekinti. „Déry regényét – írja Lukács György – az emeli világirodalmi színvonalra, hogy rendkívüli ember-, probléma- és helyzetérzékenysége ugyancsak rendkívüli evokatív erővel párosul.”

Show book

A boldogság ára

Pearl S. Buck

A föld szimbolizálja az örök körforgást, a születést és a halált, ám aki elárulja azt, és hamis illúziókkal kecsegtető gazdagság alá rendeli az életét, menthetetlenül elvész. 
A szegény parasztember, Vang Lung élete tele van viszontagságokkal, kemény munkával keresi meg a mindennapi betevőjét, s bár sokat nélkülözik, mégis mindenekfelett szereti a földjét. Egy napon kincsre lel, s ez egy csapásra megváltoztatja az életét. A szegény emberből gazdag földbirtokos lesz. De vajon a gazdagsággal együtt jár a boldogság is? 
A regény betekintést nyújt a száz évvel ezelőtti Kína vidéki életébe és egy hanyatlásnak indult arisztokrata család végnapjaiba. Ám a könyv igazi ereje abban rejlik, hogy az emberi élet jelentőségét és tragédiáját vetíti elénk, amit a földkerekség minden részében és minden idejében átélt és át is él az emberiség. 
Pearl S. Buck e regénye 1938-ban irodalmi Nobel-díjat és Pulitzer-díjat kapott. A kötet a 40-es években jelent meg először magyarul, „Az édes anyaföld” címmel. Ezúttal új fordításban, hiánytalan tartalommal élvezheti az olvasó.

Show book

A Nap árnyékában

Mária Ortutay

Most már tudósaink, tanáraink, civil emlékezőink tanulmányaiból, elbeszéléseiből egyre többet tudunk, határozottabb képet kapunk arról, hogy Kárpátalja 1944-es szovjet megszállása, mily nagy tragédiát zúdított népére.

Arról viszont kevés szó esett eddig, hogy amikor a Kárpátaljai települések „férfiak nélkül néptelenné” (Tollas Tiborra hivatkozva) váltak, mily büntetéssel sújtották azokat a keresztény magyar és német családokat, akik 4-5 gyerekkel otthon maradtak, minden megélhetés nélkül. Mindent elkoboztak tőlük: otthont, vagyont, munkát, a napi megélhetéshez szükséges életteret. Ők bátran kifejezték hűségüket a jogtalanul elítélt férjük, hozzátartozójuk iránt. A görög katolikus feleségek, gyermekek nevében szeretnék szólni, s ezért adtam az összes itt következő írásaim főcímének A nap árnyékában. Bölcs mondás szerint: Isten a lelkeket párosával küldi a világba. Igazi szerelmi házasság volt apám és anyám házassága. Az esküvőt pompás körülmények között tartották Budapesten és Ungváron. A teológiából doktorált apámra fényes karrier és jövő várt szülőföldjén. Ungvárra költöztek, több lakás közül is választhattak. Nagyapám, Ortutay Jenő, akkor már országosan ismert, a magyar Parlament Felső Házának, mindenki által mélységesen tisztelt képviselője és Ungvár fő esperese volt. Előzőleg Beregszászon tevékenykedett, mint az összlakosság által, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül megválasztott főpolgármestere a városnak. Ez történt a második világháborúig.

Bizonyára sokan tudnak ráhangolódni és szavaimnak hitelességet adni arról, mi is történt az 1940-es évek végén itt Kárpátalján, a görög katolikus családokban? Mert ez nem csak velünk történt meg!

Show book