Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  A nők jussa a hallgatás - A...

  Pat Barker

  • 0
  • 0
  • 0

  A gyönyörű Briszéisz gyerekkorától kezdve tudja, hogy a nők jussa a hallgatás. A Trója mellett fekvő Lürnésszosz királyának ifjú feleségeként nem sokkal több egyszerű tenyészállatnál, ám ez a sors is összehasonlíthatatlanul jobb annál, mint ami városának feldúlása után vár rá. Briszéiszben nincs meg unokatestvére bátorsága, aki a hódító görögök elől a mélybe vetette magát, és így Akhilleusz hadizsákmánya lesz. Akhilleusz, az isteni hős; Akhilleusz, a fényes; Akhilleusz, a könyörtelen mészáros, aki anyja után sír a tenger partján. Briszéisz egy lesz a fogságba esett nők tömegében, és hamarosan a görög sereget szétfeszítő hatalmi harc középpontjában találja magát Akhilleusz és Agamemnón között. Azonban miközben testi és lelki megaláztatások sorát kell átélnie, rádöbben, hogy az őt egymás között jószágként csereberélő héroszok sem többek a szeszélyes istenek játékszereinél. Trója és asszonyainak végzete előre megíratott. Képes lehet Briszéisz túlélni a pusztulást, és saját történetének szerzőjévé válni?A nők jussa a hallgatás ugyan, de a Booker-díjas Pat Barker elsöprő erejű regénye hangot ad a mítoszokból és történelemből kitörölt lányok és asszonyok seregének.
   
  „Barker Iliász újraértelmezése különösen időszerű háborúkkal, menekültekkel és magára hagyott nők és gyermekek seregével teli, vészterhes korunkban.”BookPage

  Show book

• 

  A pelikán vére

  Zoltán Sumonyi

  • 0
  • 0
  • 0

  Írhatnánk, hogy ez könyv a Batthyányak regénye. Azé a családé, amelyik a XVI. századtól a XIX. századig olyan sokszor alakította – vagy szerette volna alakítani – a magyar történelmet. Vagy esetleg csak névvel látta el a semmit, ahogyan azt Shakespeare megfogalmazta? Batthyány Boldizsár, a regény főszereplője szinte az egész család összes jellemvonását magán viseli. No meg a kor, a XVI. század összes búbánatának, bölcsességének és szennyének is – furcsa módon – a közelébe kerül: Franciaországban Medici Katalin környezetében látja a hugenották kiirtását, itt lesz reménytelenül szerelmes Stuart Máriába, és követi ezért nyomon a szerencsétlen királynő életének minden változását. Flamandföldön megismerkedik Brueghellel, képet vásárol tőle, vagyis ott van a történések közepében. Majd hazajön – és itt kezdődik számára a kaland, a törököktől vérző, nagy részében kihalt, Habsburg részében bosszúk és árulások, lázongások és megbicsaklások által megbékélni soha nem tudó Magyarországon.

  Show book

• 

  Vöröslő ég a Don felett

  Simon Sebag Montefiore

  • 0
  • 0
  • 0

  1942 nyara. A sztálini tisztogatásokban lefejezett és a félelmetes német hadigépezet által megtizedelt Vörös Hadsereg a szétesés szélén áll.
   
  A német csapatok könyörtelenül nyomulnak elõre a Don felé - ha elérik a kaukázusi olajmezõket, az az egész Szovjetunió végét jelentheti.
   
  Benya Golden, egykor ünnepelt író, manapság Gulag-rab egy köztörvényes bûnözõkbõl és rendszerellenes kozákokból álló lovas büntetõosztag - a Holtak - tagjaként néz szembe a megállíthatatlannak tûnõ német offenzívával. Egy öngyilkos küldetés az ellenséges vonalak mögé parancsolja õket, de egyébként is mit ér az élete annak, akit a Párt elítélt? Eközben Moszkvában Sztálin szövi terveit, amelyekkel megfordíthatja a vesztésre álló háborút, magányos lánya, Szvetlana pedig a pusztulás közepette megismeri az elsõ szerelmet.
   
  Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának lélegzetelállító következõ része a vér áztatta orosz sztyeppéktõl a Gulag borzalmas barakkjain át egészen a Kreml rettegéssel átitatott termeiig vezeti az olvasót. A Vöröslõ ég a Don felett az embertelen mészárlás, a túlélés és a halál árnyékában kivirágzó, törékeny szerelem története.
   
  „Csodálatos, magával ragadó olvasmány. A Vöröslõ ég a Don felett olyan, mintha egy nácikkal és kozákokkal fûszerezett Cormac McCarthy-regényt olvasnánk." (Philip Kerr, a Berlin Noir-sorozat írója)

  Show book

• 

  Éjszaka Moszkvában

  Simon Sebag Montefiore

  • 0
  • 0
  • 0

  Moszkva, 1945. A város az óriási áldozatokat követelő nagy honvédő háború végét ünnepli, milliók várnak egy jobb jövő eljövetelére. Ám a zsúfolt utcán lövések dördülnek, és miután a zaj elül, egy fiú és egy lány fekszik vérbe fagyva a földön. A két halott nem akárki: magas rangú pártfunkcionáriusok gyermekei, egy elitiskola tanulói. Baleset történt vajon vagy gyilkosság? Egy Sztálin elleni összeesküvés része lenne a két tragikus haláleset, vagy éppenséggel a párt és az ország teljhatalmú urának cselszövése?Vizsgálat indul, a könyörtelen nyomozás kamaszok sorát kényszeríti arra, hogy szüleik és barátaik ellen valljanak. Családok szakadnak szét, és a tébolyult boszorkányüldözés közepette egy pár próbálja megőrizni politikailag veszélyes szerelmének titkát - hiszen Sztálin országában az őszinte érzelmekért borzalmas árat kell fizetni.Simon Sebag Montefiore Moszkva-trilógiájának záró része egyszerre sötét hangulatú politikai thriller és sodró lendületű történelmi regény, amely hiteles képet rajzol a sztálini rezsim perverziójáról és a terror által összezúzott emberi sorsokról.
   
  „Folyamatos, a gyomrot görcsbe rántó terror - Montefiore elképesztő hitelességgel kelti életre Sztálin Szovjetunióját. Az Éjszaka Moszkvában a szerelem, félelem, önfeláldozás és túlélés magával ragadó története.”(Booklist)

  Show book

• 

  Arcképvázlatok - Száz magyar író

  Géza Hegedüs

  • 0
  • 0
  • 0

  Ha az olvasó történetesen találkozott a szerző A magyar irodalom arcképcsarnoka című könyvével, akár úgy is tekintheti, hogy most annak második kötetét tartja a kezében. Hiszen amiként abban, úgy ebben is kereken száz magyar író és költő arcképvázlatát ismerheti meg; s minthogy ez a könyv később jelenik meg, mint amaz, tehát sorrendben: ez a második kötet. Holott mégsem az, és nagyon kérem az olvasót, ne is tekintse annak. Először is: itt szó sincs semmiféle időbeli folytatás­ról, itt is nagyon régiekkel – XVI. századbeliekkel – kezdődik a névsor, és nemrég elment kortársakkal végződik. De még csak azt sem lehet mondani, hogy okvetle­nül értékrendbeli különbség van a két könyv felidézte íróművészek között. Egy­szerűen arról van szó, hogy itt most azokról beszélek, akik ezért vagy azért nem fértek el abban az Arcképcsarnokban. Mert az ugyan igaz, hogy irodalmunk legvitathatatlanabb klasszikusairól a szerző – mármint én, aki e sorokat írom – az előző kötetbe írta-vázolta azokat a bemutató mondatokat, amelyekkel jelezni kívánta, hogy őbenne milyen fővonásokkal rajzolódnak ki ezek a legnagyobbak, ámde ezeknek a kétségtelenül legnagyobbaknak, legjelentékenyebbeknek a száma alig-alig haladja meg a tucatot. Hogy őmelléjük kik kerültek abba az Arcképcsar­nokba, azt nagymértékben meghatározta a szerző saját ízlése, olvasói emlékeinek követelőzése vagy egyik-másik alak életrajzi érdekessége. És mivel négy-öt író­gépelt oldalnál rövidebben nemigen lehet valamelyest is szemléletes képet vázolni egy-egy íróról, száz ilyen vázlatnál több pedig nem fér még egy viszonylag terjedel­mes kötetbe sem – tehát a kerek százas szám varázsa (amely Dantét is igézte, hogy Isteni színjátéka éppen száz énekre terjedjen, és Boccacciót is arra csábította, hogy száz novellából állítsa össze Dekameronját, és még a mi Szerb Antalunkat is ösz­tönözte, hogy száz versből építse fel a szerintem mindmáig legszebb magyar nyelvű költői antológiát) nekem is azt az egyáltalán nem irodalomtörténeti, hanem iro­dalmi játéknak tekinthető komponáló igényt adta, hogy kereken száz ugyanolyan hosszú – illetve ugyanolyan rövid – arcképpel igyekezzem vágyat ébreszteni az olva­sókban kimeríthetetlen kincsestárunk, a magyar irodalom minél teljesebb birtokba vételére.

  Show book