D'autres livres qui pourraient vous intéresser

• 

  Démonok ivadéka

  John Cure

  • 0
  • 0
  • 0

  "Az utóbbi évek egyik legijesztőbb és legjobb horrorkönyve." - Betüfaló KönyvmolyokBárhol vagy, a gonosz utolér...A nevét nem lehet kimondani, mert a nyelvedre ég, nem lehet leírni, mert a szemed világa bánja.Ki ő? Senki nem tudja, de úgy tűnik, hogy ő maga az amerikai kisváros, Edgar's Hill szörnyű történelme és baljós sorsa.Robin és Shelly közös életét a fiú anyjának titokzatos halála, valamint az általa hátrahagyott aggasztó videóüzenet árnyékolja be. Talán sikerülne is a feledés homályába űzni, ám egy nap kislányuk váratlanul kómába esik. Robint nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy a videóüzenet és Becky drámája összefügg, ezért nyomozásba kezd.Mindeközben a kisvárosban is különös események sora veszi kezdetét. Biztonsági kamerák felvételei megmagyarázhatatlan képsorokat rögzítenek; éjjel árnyalakok leselkednek az otthonaikban békésen alvókra, végül az egész város sötétségbe borul.Robin és Shelly számára az események drámai fordulatával egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy bármi űzte is őket a végzetükig, most elkerülhetetlenül szembe kell nézniük a rég elfeledett sötét múlttal. Mert bárhová menekülnek, a gonosz megtalálja őket.A népszerű sikerszerző, John Cure kultikussá vált Hontalan lelkek-trilógiája újradefiniálja a gonosz szellemek és a klasszikus rémalakok legendáját. Ezzel a regényével nemcsak egy önmagában is izgalmas, felejthetetlenül hátborzongató élményt nyújt, hanem méltó befejezést is ad az eseményeknek. 

  Voir livre

• 

  Suttog a fény

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Suttog a fény („Mit üzen a sír?” III/3.)Mindent beborított az éj és a sötétség. A fény már suttogni is alig mer, megtűrt jelenséggé sorvadt a borzalmas, apokaliptikus állapotok között.Az erőszak és a gyilkosságok mindennaposak. A vírusként terjedő skizofrénia olyan méreteket öltött, hogy jelenleg már több tudathasadásos sorozatgyilkos van a Földön, mint egészséges ember.Egyvalaki van csak, akin nem fog a skizofrénia-vírus: egy tehetségtelen, névtelen író. Ő már gyermekkora óta mentális betegségekben szenved: Savant-szindrómája és hipergráfiája van. Ráadásul enyhe skizoid személyiségzavarral is küzd, mely azt jelenti, hogy csak bizonyos tüneteit produkálja a skizofréniának. Mivel kamaszkora óta részben már amúgy is ebben a betegségben szenved, így ő nem tudja újra „elkapni”, tehát immunis a járványra.Nemcsak nem hat rá a terjedő sötétség, de rájön, hogy talán megoldást is tud rá:Tinédzserkora óta az a téveszme gyötri, hogy pókok beszélnek hozzá. Nem hálószobája sarkaiból, hanem villanykörtékből. Úgy érzi, hogy bizonyos izzók fényét odabent élő pókok generálják. Ezek a világító, nyolclábú hálószövők pedig suttognak. Őhozzá. Utasításokat adnak az írónak, hogy miként állíthatja meg a pusztulást, hogyan akadályozhatja meg az éj továbbterjedését és ezáltal a világvégét is.Vajon elég lesz néhány világító pók tanácsa – amelyek ráadásul csak egy skizoid téveszméjében léteznek – ahhoz, hogy megállítsák az élet és halál küszöbén már átlépett, odalentről áradó sötétséget?Felvehetik-e a harcot ezek a nemlétező lények a nagyon is valódi, emberek keze által faragott rönkgyermekekkel?Győzedelmeskedhet-e a suttogó, kihunyóban lévő fény a tomboló, mindent elnyelő sötétség felett?Egy kitalált mesében? Talán igen.Na de mi a helyzet a valósággal?

  Voir livre

• 

  Beth a szövődmény - Nemere...

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Szeretett Földünket egy ismeretlen, egész világot érintő fertőzés támadja meg. A neve „patkóvírus”. A járvány szinte egyik pillanatról a másikra, olyan rohamosan terjed, hogy előző nap még a létezéséről sem lehetett hallani, huszonnégy óra múlva azonban a kormány mindenkit rákötelez, hogy szájmaszkot viseljen az utcán, és tartson egymástól másfélméteres távolságot.
  Patrick Lambert horroríró számára ez, mondhatni, „már nem az első rossz hír” aznap. Ugyanis a járványról való értesülésének reggelén, tíz év boldog(nak hitt) házasság után, Beth, a felesége váratlanul bejelenti, hogy elhagyja őt.
  A férfi magyarázatok híján, semmit sem értve egyedül marad egy új, halálos vírus okozta, kilátástalannak ígérkező helyzettel és bizonyos természetfelettinek tűnő jelenségekkel, amelyek a szomszédjánál kezdődnek, aztán az ő lakásában is folytatódnak:
  A magába roskadt, depressziós, egyedüllétébe részben beleőrült, hallucinációk által gyötört író észreveszi, hogy otthonában – munka közben, a kanapén mellette ülve – elkezd a semmiből előtűnni, megszületni, felcseperedni egy Beth-re, a nejére gyanúsan hasonlító lény, aminek olyan a teste, mintha pókhálóból lenne összesodorva és gubóba göngyölve.
  Vajon van-e bármi köze ennek a jelenségnek a patkóvírus nevű világjárványhoz? Vagy csak Lambert veszítette volna el végleg a józan eszét? Mi fog történni, ha a „gubólény” teljesen kifejlődik? Valóban Beth lesz az? És azáltal visszatér Patrick-hez a szerinte minden ok nélkül távozott felesége? Vagy ezt csak a magányába beleőrült író reméli?
  Akárhonnan is jött a teremtmény, de vajon kivé válik, és kifejlődve mire lesz képes „Beth, a szövődmény”?
  
  Gabriel Wolf eddigi talán leghihetőbb, ezáltal leginkább lebilincselő horrorregénye, amit valódi, emberi félelmek és érzelmek, valamint sok drámai elem tesz izgalmassá, időnként pedig megdöbbentően meghatóvá.
  
  Nemere István előszavával.

  Voir livre

• 

  Jack

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  2017-ben Gabriel Wolf megírta „Az Éjféli Fojtogató!” című thrillerparódia novelláját, ami olyan sikeres lett, hogy először csak a barátai, aztán már az olvasói is elkezdték várni a folytatást. Három év alatt összesen tíz epizód készült a „Valami betegesen más” címszó alatt futó sorozathoz. Ez a kötet tartalmazza az összes eddigi részt. Hogy miért lett népszerű Jack, a paranormális képeségekkel rendelkező nyomozó abszurd története? Mi a pontos irodalmi műfaja ennek a sorozatnak?
  Nehéz lenne összefoglalni, de íme néhány támpont: Részben paródiája az amerikai zsarufilmeknek, természetfeletti thrillereknek és a brit detektívregényeknek. Emellett szatíra is, amiben időnként a tökéletes(en beképzelt) főszereplő hibát hibára halmoz, és a szerző szapulja is érte. Sőt, időnként az író szidja benne saját magát, ami valljuk be, elég ritka egy hagyományos krimiben.
  A történetben van egyfajta „film a filmben” hatás is, azaz olyan, mintha egy forgatást követnénk nyomon: egy zseniális zsarukrimit, de borzalmas színészekkel, elpuskázott jelenetekkel. A szereplők időnként kiesnek a szerepükből, és elkérik a rendezőasszisztenstől a forgatókönyvet, hogy megnézzék, ők szúrták-e el, vagy átírták-e azóta a sztorit.
  Nemcsak a film és az irodalom keveredik ebben a történetben, de a valóság is a képzelettel. Néha ugyanis a cselekmény során az író leáll veszekedni a szereplőkkel – időnként kicsinyes módon bosszút is állva rajtuk –, máskor szinte „kinyúlva” a könyvből magyarázkodni kezd nekünk, olvasóknak, hogy mit miért ír úgy. Olyankor azt is közli velünk, hogy mit kellene gondolnunk az adott jelenetről, hogy később melyik fog még nekünk nagyon tetszeni, sőt még azt is, hogy miben nincs igazunk.
  A szerzőnek az a tapasztalata Jack kalandjainak eddigi három éve során, hogy az első epizódból még nem mindenkinek szokott lejönni, hogy „mire megy ki”, de két-három rész elolvasása után már a legtöbben el szokták olvasni a teljes sorozatot – bizonyos részeket többször is –, és idézni kezdenek belőle bizonyos szófordulatokat, jeleneteket.
  Nos, ezért nyúlt ennyire hosszúra ez a történet, hogy tíz epizódot megért. És még az sem biztos, hogy ezzel a kötettel most valóban vége van.

  Voir livre

• 

  Borzalmak városa

  Stephen King

  • 0
  • 0
  • 0

  Ben Mears, a sikeres író visszatér a Jerusalem's Lot nevű, isten háta mögötti kisvárosba, hogy „kiírja” magából itt szerzett gyermekkori traumáját: az 1930-as években a komoran a helység fölé magasodó Marsten-házba vonult vissza egy véres kezű gengszter, aki egy nap - látszólag minden indok nélkül - agyonlőtte feleségét, majd felkötötte magát. A gyermek Ben Mears egyszer beszökött ide, és meglátta a gengszter lógó hulláját, amely még évtizedek múltán sem indult oszlásnak... Az írónak azonban nem a nyugodt alkotómunka jut osztályrészül. Az álmos kisvárost mindinkább a megmagyarázhatatlan rettegés keríti hatalmába. Találnak egy akasztott kutyát, eltűnik két gyerek, s egyik este egy talpraesett kisfiú, Mark Pétrie a szobája ablakában megpillantja az egyik - időközben eltemetett - gyermek vigyorgó arcát. Mark már-már enged a kísértet bűverejének, de azután egy keresztet tart feléje, aminek láttán a jelenés agonizálni kezd, és füstté válik. Ben, Mark és még néhány, mindenre elszánt helybéli megindítja élet-halál harcát a Marsten-ház titokzatos lakói ellen.A Borzalmak városa Stephen King másodikként megjelent regénye, 1975-ből. Bár a művet a Carrie című regény után adták ki, de előbb született. Fordította: Gecsényi Györgyi

  Voir livre

• 

  Két testben ép lélek - Árnykeltő...

  Gabriel Woolf

  • 0
  • 0
  • 0

  Két testben ép lélek (Árnykeltő III/3.)
  Az „Árnykeltő” egy paranormális thriller/horrorsorozat árnyakról, rémálmokról, sorozatgyilkosokról és hasonmásokról.
  
  A harmadik, befejező epizódból kiderül, hogy mi történt Vinnie-vel, amikor önmagát feláldozva szembeszállt a gyökéremberrel. Ha meghalt, vajon mit jelent egyáltalán a halál egy olyan személy esetében, aki sosem volt hús-vér ember? Hiszen ő csak egy árnyék...
  Vincent Falcone nemcsak azért oson árnyékként az éjben, mert bérgyilkos, de azért is, mert valójában nem létezik. Őt nem anya szülte. Valaki csak ottfelejtette egyszer egy sikátorban, amikor a „gazdatestnek” éppen pánikrohama volt. Vincent akkor született, de nem éppen hagyományos, keresztényi módon, ahogy a Bibliában írják. Ő nem szerelemből fogant, és nem is hisz a jóban, nem fárasztja magát lelkiismereti kérdésekkel. Bárkit gátlástalanul megöl, akár napokig kínoz. Alapelve, hogy inkább szenvedjen más, mint ő. Nincs halálfélelme sem, mert az elkárhozásától az Ördög fél helyette.
  A pokolban már előre rettegnek az érkezésétől, ha ő egyszer meghal. És ebben az epizódban bizony megjárja majd a poklot. Többféle szempontból is.
  
  Ha éjjel egy sikátorban sétálva észreveszed, hogy egy utcai lámpa fénye miatt a falon követni kezd az árnyékod, és te hirtelen megállsz... vajon az árnyék is megtorpan majd veled együtt? Vagy inkább továbbjön feléd? Mi lesz, ha egyszer utolér?

  Voir livre