Editora: eClassic
Akármilyen magasba emelkedik is az emberi szellem, van valami, ami mindig könnyűszerrel tud fölébe kerekedni: a vicc buborékja. Ott áll esténként a konferanszié a légüres térben, amelyben a föld nehézkedési ereje ki van szigetelve, ott könnyedén dobálódzik súlytalan súlyaival – nem csoda hát, ha Herkulesnek képzeli magát végül.
Anatole France (1844–1924), aki korának egyik legkiemelkedőbb humanistájának számított, akinek munkásságát 1921-ben irodalmi Nobel-díjjal ismerték el, ebben a regényében (1881) szintén a humanizmus kérdését járja körbe. Mi a vétke Bonnard Szilveszternek, az esetlen és ügyetlen, ám aranyszívu filológusnak? Vétek-e vajon a humanizmus, az önzetlen segítőkészség, a bátor szembenállás a képmutatással, álszent rosszindulattal? A félszeg szobatudós valóságos hősként küzd gyámleánya, a szegény kis Jeanne boldogságáért: tündéri jóságával szemben France remek figurákat vonultat fel: az emberi gonoszságokat megszemélyesítő mohó vénkisasszonyt, a becstelen Mouche urat... De minden fondorlaton győzedelmeskedik a szeretet: ezzel az erővel győzi le Bonnard Szilveszter a sorsot és az ellenfeleket.Ver livro
New York Times BestsellerSunday Times Bestseller"Az ember el akar bújni az élet dolgai elől, hogy folyamatosan csak ezt olvassa" - Elizabeth Day"Csodálatos debütálás. Minden megvan benne, hogy klasszikussá váljon" - Sarah WinmanAngliában, 1928-ban a robajló hullámok egy éjjel bálnát sodortak a partra. Amit a tenger partra vet, az törvény szerint a király tulajdona, de a tizenkét éves árva, Cristabel Seagrave ezt másként gondolja. Csatlakozik hozzá két Digby és Flossie, akikkel együtt nő fel, illetve egy festőművész, aki látogatóban éppen náluk időzik - együtt alapítanak színházat a csontváz bordakosarában. A Bálnacsont színház lesz az a hely, ahol Cristabel menedékre lel erélytelen nevelőszülei és a bántóan éles házitanítók elől, az a hely, ahol a képzelete bármit életre hívhat.Miközben Cristabel erős akaratú fiatal nővé cseperedik, Angliát apránként maga alá gyűrik a második világháború borzalmai. Digby és ő is brit titkosügynökök lesznek, külön-külön küldetéseken vesznek rész Franciaországban, amelyet a nácik uralmuk alá hajtottak - mint kiderül, voltaképpen ügynöknek lenni sem más, mint színházi alakítás, csak éppen veszélyesebb, ráadásul azzal fenyeget, hogy szétszakítja a családi kötelékeket."Nagyszabású történet, érzékeny stílusban elmesélve." - Guardian"A Bálnacsont színház észbontóan jó... Quinn képzelőereje és kalandvágyó szelleme olyan örömet okoz, amelyet mindenkinek érdemes átélnie." - New York TimesJoanna Quinn Londonban született, és Dorsetben, Anglia délnyugati részén nőtt fel - ahol a Bálnacsont színház is játszódik. Dolgozott újságíróként és jótékonysági projekteken. Novellái többek között a White Reviewban és a Comma Pressben jelentek meg. Jelenleg is Dorsetben él, egy tengerparti faluban, és kreatív írást tanít.Ver livro
Az angol hírszerzés legfelsőbb soraiban egy áruló rejtőzik, egy beépített ügynök, aki magának Karlának, a szovjet kémfőnöknek jelent. Amit az áruló tud, tudja Karla is. A Körönd legféltettebb titkait. A beépített és alvóügynökök nevét és címét. Mindent. És hogy teljes legyen a kép, Karla az ügynökén keresztül gondosan kiválogatott, meg- vagy átírt információkat juttat el az angoloknak, akik ezekkel a kémjelentésekkel próbálják megerősíteni a pozíciójukat az amerikaiaknál. A legtöbben azt sem hajlandóak elismerni, hogy baj van. A legtöbben még csak bele sem mernek gondolni abba, hogy az áruló révén Karla minden egyes lépésükről tud. A legtöbbek szerint minden a legnagyobb rendben van. Kivéve George Smiley-t, a csendes, kövérkés és nyugdíjas egykori hírszerzőt, aki állhatatos munkával, buldogkitartással és legendássá vált kihallgatási technikájával csapdát állít a soraikba férkőzött szovjet kémnek, és rajta keresztül Karlának, örök ellenfelének, a titokzatos szovjet kémfőnöknek. A legendás regényből készült nagysikerű film George Smiley szerepében Gary Oldmannel hamarosan a magyar mozikban is látható lesz.Ver livro
„Leek, aki megszűnt inas lenni s merőben emberi szervezetté süllyedt, bágyadtan, de mégis kereken megkérte, hagyja magára, mert - úgymond - eléggé jól érzi magát. Erre aztán a legirigyeltebb festő, a művészdicsőség és diadal jelképe, magára öltötte az inas jellegzetes bolhaszín-otthonkáját és - kellemetlen éjszakára fölkészülve - bele-vetette magát egy kemény karosszékbe. Újra csöngettek, s a kapu felől kemény, parancsoló kopogás hangja reszketett végig az elhagyott házon, vészjóslón, ijesztőn. Akárcsak a Halál kopogása volt volna. Magával hordozta azt a borzasztó sejtelmet: hátha csakugyan komolyan beteg? Priam Farll idegesen felugrott, hogy szembeszálljon a csöngetőkkel és kopogtatókkal..."Ver livro
Dosztojevszkij életművének vitathatatlanul legellentmondásosabb s mondhatjuk: legmeghökkentőbb darabja az Ördögök. Az Ördögök sajátos módon, de mégis szuggesztív hatású; Monumentális figurái a dosztojevszkiji lélekelemzés szinte páratlan példái; s maga a történet, a politikai bűnügy nyomon követése mindvégig lebilincselő olvasmány.Ver livro
„Sorsdráma. Szörnyű, barbár mese. Véres és szexuális talányok. Elnyomott emlékek és gyermekkori borzalmak fölkeverése. Hirtelen, képtelen, előre tudott és mégis elháríthatatlan katasztrófa. Babona, vallás és matematika különös fonadékú szövete. A sors irracionális gyökereinek ízeit érezzük. Micsoda ellentét forma és tartalom közt! Ilyen vad, ősi, nyers, babonás mélyeket éppen csak az emberi tudat és kultúra leglucidasabb művészete tár föl: annál megrendítőbb! A Szophoklész művészete” – írja Babits Mihály Az európai irodalom történeté-ben.Ver livro
