A drámaírás művészete

Egri Lajos

Summary

A drámaírás művészete – mely eredetileg drámaírók, színházi emberek számára készült – a XX. század második felére a forgatókönyvírók Bibliája, féltve őrzött titka lett Hollywoodtól Berlinig. A magyar származású, de Amerikában tanító Egri Lajosezzel a korszakos művével – Arisztotelész Poétikájára építve, és azzal több ponton vitába is szállva – kitörölhetetlen nyomot hagyott a nemzetközi filmírásban.
 
Egri Lajos drámákra alkotott instrukciói nem csupán forgatókönyvekre, de novellákra és regényekre is érvényesek. A szerző ehhez belülről vizsgálja meg a drámák működését, és a történet szívére, vagyis a karakterekre helyezi a fókuszt. A jó dráma az emberektől és viszonyaiktól, valamint az emberi motivációk megértésétől függ, ezek viszik előre a történetet és lehelnek életet belé. Egri Lajos William Shakespeare-től Henrik Ibsenig számos nagy nevű drámaíró műveinek elemzésén keresztül mutatja meg a premissza és az emberi viselkedés alapján kifejtett drámai konfliktus fontosságát.
 
EGRI LAJOS (1888-1967) Egerben született. A harmincas években íróiskolát alapított New Yorkban. A tanítás mellett színdarabokat írt és állított színre szerte Európában és Amerikában. Élete utolsó éveit Los Angelesben töltötte a filmipar tanácsadójaként.

Available since: 02/15/2022.

The Arts

Other books that might interest you

The Office - A hivatal - Amit...

Andy Greene

Színfalak mögötti pillantás a The Office / A hivatal sorozatra, a 21. század ikonikus tévéműsorára, az alkotók, a szerzők és a színészek saját szavaival.Mikor lógtál utoljára Jimmel, Pammel, Dwighttal, Michaellel és a többi Dunder Mifflin-dolgozóval? Talán 2016-ban lehetett, amikor Magyarországon adásba került az utolsó évad fináléja. De az se kizárt, hogy tegnap este, amikor egymás után három epizódot ledaráltál. Az USA-ban 15 éve került a képernyőkre ez a sorozat (Magyarországon 2008-ban), de ma népszerűbb, mint valaha. A rajongóknak csak egy gondjuk van: mit nézzenek, mit olvassanak ezután.Ez a kötet mindenről beszámol: az ötlet gyökerei a BBC-nél, a kilenc évadon át tartó sikertörténet az USA-ban, és mindehhez egy sor exkluzív interjú és aprólékos kutatás. A harcok az NBC-nél, amikor alig hat epizód után le akarták állítani a sorozatot. Az elvetélt próbálkozás, amikor James Gandolfinit akarták behozni új főnöknek Steve Carell távozása után.Szívet melengető és felkavaró könyv, amely bemutatja a kulcsepizódok forgatásának körülményeit és azt, ahogyan óriási popkulturális ikon lett egy furcsa, bizarr, Angliából importált, kockázatos ötletből.Andy Greene a Rolling Stone magazin újságírója, többek közt a Radioheadről, Howard Sternről, Steve Perryről, Stephen Kingről és még sokakról írt cikkeket.„Amikor Andy Greene meginterjúvolt, életemben először hallottam valakinek a szájából, hogy tévésorozatban játszottam... Egészen addig azt hittem, papírgyárban dolgozom. Ezzel együtt imádtam a könyvet. Nagyon el lett kapva, tele van háttérsztorikkal, amikből megtudtam egy csomó mindent.” - Creed Bratton, színész„Helyenként szívbemarkoló, máshol nevettető, végig nagyon izgalmas. Az Office-könyv igazi kincsestár, teli részletekkel. Ez sem hiányozhat a rajongói gyűjteményből a DVD-k és a kis műanyagfigurák mellől.” - Jennie Tan, az OfficeTally.com rajongói oldal alapítója„Kötelező olvasmány. Hihetetlenül szórakoztató. Akik imádják ezt a sorozatot, nem fogják tudni letenni, mert Andy Greene bemutatja az egész folyamatot: az ötlettől a szereplőválogatáson keresztül az írószobáig, a színészek egyes jelenetekkel kapcsolatos kommentárjaiig. Annyi minden kiderül a Dunder Mifflin vállalatról, rengeteg mindent nem is tudtam – márpedig én játszottam a tulajdonost!” - Andy Buckley, színész (szerep szerint: David Wallace)„Lenyűgöző színfalak mögötti pillantás az Office-ra. Éveken át ez a sorozat volt az otthonom, mégis ebből a könyvből kellett megtudnom jópár dolgot. Le se tudtam tenni!” - Jennifer Celotta, executive producer és forgatókönyvíró„Andy Greene epikus sztorija az Office-ról: briliáns, addiktív, és éppúgy nélkülözhetetlen, mint maga a sorozat. Green egy egészen bizarr hőstörténetet tár elénk: hogyan formálta át a komédiák világát ez a különös műsor. Mintha egy egész kultúra foglalatát adná ez a történet.” - Rob Sheffield, a Dreaming The Beatles és a Love Is a Mixtape című New York Times bestsellerek szerzője

Show book

Egyház műveltség történetírás

Flóris Rómer, Arnold Ipolyi,...

Rómer Flóris, Ipolyai Arnold és Fraknói Vilmos A XIX. század második felének kiváló historikusai közé tartoztak, munkásságuk jelentős hatással volt a történeti tudományok fejlődésére.n Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítójának, a tu

Show book

Nagy Szulejmán szultán

M. Tayyib Gökbilgin

„Szulejmán szultán az Oszmán Birodalom tizedik szultánja volt. A muszlim időszámítás szerint egy új, a 9. évszázad küszöbén lépett trónra, így a misztikára fogékony oszmán-muszlim világ óriási várakozásokkal tekintett uralkodása elé. Szulejmán sok tekintetben beváltotta ezeket a várakozásokat. Tizenhárom hadjáraton vett részt személyesen, és legalább másfélszeresére növelte az apjától örökölt birodalmat. Halálakor az általa uralt területek a Magrebtől az Indiai-óceánig, Budától és a Krím félszigettől Ádenig és Etiópiáig terjedtek. A kor legerősebb hadseregével rendelkezett, s nem volt állam, amely egymagában felvehette volna vele a versenyt. Ezért nevezték el utólag 46 évig tartó uralkodását „pompázatos évszázadnak.” Nekünk, magyaroknak, Szulejmán korszaka egészen mást jelent: a Szent István-i „birodalom” bukását, a hódoltságot, a mérhetetlen szenvedést és pusztulást, amit Szulejmán hadjáratai okoztak. Ezzel azonban Szulejmán személye és az Oszmán Birodalom története nemzeti történelmünk része is lett, s ezért nekünk is foglalkoznunk kell velük. A most kiadott életrajz szerzője M. Tayyibb Gökbilgin, a múlt század egyik legjelentősebb török történésze; ezért összefoglalása kiegyensúlyozott, elfogulatlan, és mint ilyen mind a mai napig kiválik azok közül a török és nyugati történeti munkák közül amelyek – különösen az utóbbi időkben születettek – egyre kevesebb megértést mutatnak a birodalmi nagysággal össze nem egyeztethető szempontok, így a magyar szempontok iránt. Ezért is érdemes ezt a munkát a magyar olvasók számára hozzáférhetővé tenni.” Fodor Pál

Show book

Pécsi Ildikó - Úgy ahogy volt

L.Péterfi Csaba

Pécsi Ildikó a színpadon: csábító mellékszereplő, drámai hősnő, ragyogó komika. Pécsi Ildikó a mozivásznon: elementáris erővel játszó, valamennyi szerepében messzemenőkig emlékezetes alakítást nyújtó filmikon. Pécsi Ildikó, a közszereplő: látványos férfifaló, aki nem csak az adottságaival, hanem szexszimbólum státuszával is tisztában van, valamint humoros, temperamentumos, nagyszájú feleség. És végül Pécsi Ildikó, a botrányhős: a fiával és unokájával a kapcsolatot megszakító, volt menyére kígyót-békát kiáltó idős sztár. Mindezek mögött azonban ott van az érzékeny, a szüleit rajongásig szerető, kollégáit istenítő, egyetlen gyermekét anyai szerelemmel pátyolgató, férjét bizalommal támogató, gyakran sértődékeny és haragtartó, pályafutását többször látványosan újra gondoló magánember. Az Úgy, ahogy volt oldalairól most kiderül a „valódi” történet, és egyedülálló betekintést kapunk a legendás színésznő életébe.L. Péterfi Csabát Az aranyember és az Indul a bakterház országosan ismert és körülrajongott színésznője nemcsak bizalmába fogadta, hanem színpadra tette, tanította, rendezte. „Fogadott fiaként” és hagyatékának őrzőjeként társszerzőként jegyzi Pécsi Ildikó memoárját, amelyben a 2020-ban, nyolcvanévesen elhunyt Kossuth-díjas színművész kendőzetlenül nyilatkozik sikerről és földbeállásról, bizonytalanságról és családi szégyenről, soha nem hallott viszonyokról és szakmai irigyeiről is.

Show book

Mendemondák

Béla Tóth

A szállóige és a mendemonda egy atya két gyermeke, írja a neves szerző, kinek számos könyve nemzedékek kedvelt olvasmánya volt és maradt. Tóth Béla a köztudatban és a napi társalgásban is gyakran használt történelmi pletykákat gyűjtötte össze.

Show book

Egy dinasztia hanyatlása -...

Matteo Strukul

A Mediciekről szóló tetralógia befejező kötete, amely önálló, izgalmas regényként is megállja a helyét, a firenzei bankárdinasztia utolsó jelentős egyéniségének eseménydús életét mutatja be. Medici Mária (1575 – 1642) gyönyörű és szerencsétlen sorsú nő volt, aki úgy tudta megtestesíteni a királyi fenséget, mint előtte senki más. A Medici-dinasztiához való tartozása azonban valódi bűnt jelentett a franciák szemében, akik gyűlölték a korábbi királynét, Medici Katalint, aki csak alig több mint 10 évvel korábban uralkodott Franciaországban.

Medici Mária a kor leggazdagabb örökösnőjeként IV. (Bourbon) Henrik francia király felesége lett, majd a férje ellen elkövetett 1617-es merénylet után régensként uralkodott kiskorú fia, XIII. Lajos helyett. Intrikákkal és politikai cselszövésekkel teli kormányzása idején Medici Katalinhoz hasonlóan neki is olasz honfitársai voltak a bizalmasai. Így került ellentétbe a politikai játszmák nagy mesterével, Richelieu bíborossal, a pénzügyminiszterrel, és ebben a harcban alul maradt, száműzetésbe kellett vonulnia.

A Mediciek hagyományainak megfelelően a művészetek, a művészek nagy pártolója volt. Régenssége idején valósította meg nagy álmát: Párizsban a Luxembourg-palota és -kert a kora barokk művészet kiemelkedő alkotása. A palota allegórikus képeit Peter Paul Rubens készítette, akivel a királyné őszinte, mély baráti kapcsolatban volt.

Show book