Other books that might interest you

• 

  Habsburg uralom Észak-Itáliában...

  Varga Dániel, Karaoke cat

  • 0
  • 0
  • 0

  Az Appennini-félsziget – és vele együtt Észak-Itália – évszázadokon keresztül a franciák és a Habsburgok hatalmi vetélkedéseinek a színtere volt. A francia forradalom, illetve napóleoni háborúkat követően Párizs pozíciói jelentősen meggyengültek a térségben, és Észak-Itália számottevő része közvetlenül Habsburg uralom alá került. Igaz, Lombardia már a 16. század óta Habsburg felségterületnek számított, és a spanyol örökösödési háborút lezáró 1714-es rastatti béke után került végleg a család osztrák ágához, Velence azonban csak az 1797-es – még a Napóleonnal megkötött – campoformiói béke következtében lett a birodalom része. 
  Hiába tartozott az 1815-ben létrejött királyság – főleg Lombardia miatt – a Habsburg Monarchia leggazdagabb területei közé, ahol egész Itália-szerte a legjobb volt az életszínvonal, Milánó és Velence 1848-ban iszonyatos erővel kívánt megszabadulni a bécsi uralomtól. Végül két lépésben, nagyhatalmi segítséget is igénybe véve – 1859-ben és 1866-ban – sikerült lerázni az osztrák igát. 
  Hogyan nézett ki a Habsburg Birodalom „ékköve”? Milyen hasonlóságok kötötték össze a korszakban a Lombard–Velencei Királyságot Magyarországgal, és milyen kölcsönhatásban állt egymással az olasz és a magyar szabadságmozgalom?

  Show book

• 

  A magyar zsidók kifosztása és...

  Klacsmann Borbála, Karaoke cat

  • 0
  • 0
  • 0

  Jóllehet, a magyar holokauszt és a zsidóság kifosztásának egyes aspektusait a kutatók alaposan feldolgozták, eddig csupán néhányan foglalkoztak a jóvátétellel. Lévén azonban, hogy ma Magyarországon a holokauszttúlélők jóvátétele még mindig része a közbeszédnek, mi több, politikailag is igen érzékeny, vitatott téma (lásd például a versengő áldozatiságot, a szélsőjobboldali vélekedést arról, hogy „már mindent visszafizettünk”), szükség van az ezzel foglalkozó cikkekre, konferenciákra, nyilvános beszélgetésekre. Igen nehéz eltekinteni attól, hogy százezrek éltek évekig jogfosztottan, a kirekesztettség, megbélyegzettség által megalázva, majd mintegy félmillió magyar állampolgár lelte halálát munkaszolgálatban, a náci táborrendszerben, illetve a magyar kollaboránsok keze által; amit erkölcsi értelemben természetesen sosem lehet jóvátenni. E cikk célja feltérképezni, milyen jellegű kárpótlást és jóvátételt kaphattak a túlélők a háború utáni években (1945–1948).

  Show book

• 

  Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Ilyich Ivan halála - Hangoskönyv magyarul. Ivan Iljics halála Leo Tolstoi regénye, amelyet késői fikciójának egyik remekművének tekintik, röviddel az 1870-es évek végi vallásos átalakulása után. "Általában a regény legjobb példáinak közé sorolják", Ivan Iljics halála a 19. századi oroszországi bíró történetéről, valamint szenvedéseiről és végzetes betegségének haláláról szól.

  Show book

• 

  Felvilágosodás most

  Steven Pinker

  • 0
  • 0
  • 0

  Tényleg darabokra hullik a világ? A haladás eszméje idejétmúlt? A harmadik évezred emberi állapotának ebben az elegáns körüljárásában a kogníciókutató és közéleti értelmiségi Steven Pinker arra biztat bennünket, hogy szemléljük kissé távolabbról a véres főcímeket és a romlásról szóló próféciákat, mert ezek csak a pszichológiai hajlamainkra játszanak rá. Ehelyett nézzük inkább az adatokat: hetvenöt meggyőző grafikon segítségével Pinker megmutatja, hogy az élet, az egészség, a jólét, a biztonság, a béke, a tudás és a boldogság terén is egyre jobb a helyzet, és nemcsak Nyugaton, hanem világszerte. Ez a haladás nem valamilyen kozmikus erő eredménye. A felvilágosodásnak köszönhetjük: a meggyőződésnek, hogy az értelem és a tudomány előmozdítja az emberiség felvirágzását. Amint ma már tudjuk, a felvilágosodás távolról sem bizonyult naiv reménynek, hanem valóban működött. Mégis erőteljes védelemre szorul - jobban, mint valaha. A felvilágosodás eszmerendszere az emberi természet olyan áramlataival megy szembe, mint a tribalizmus, a tekintélyelvűség, a démonizálás, a mágikus gondolkodás, amelyeket a demagógok nagyon is szeretnek kihasználni. Sok - politikai, vallásos vagy romantikus ideológia iránt elkötelezett - kommentátor folytat ellene utóvédharcot. Ennek eredménye az ártalmas fatalizmus, valamint a globális együttműködés és a liberális demokrácia értékes intézményeinek rombolására való késztetés. Lenyűgöző intelligenciájával és irodalmi érzékével Steven Pinker védelmébe veszi az értelmet, a tudományt és a humanizmust: az ideálokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy szembenézhessünk problémáinkkal, és tovább tudjunk fejlődni.

  Show book

• 

  A pezsgő nagyasszonya

  Fabienne Moreau

  • 0
  • 0
  • 0

  A magának való, éles eszû Barbe Nicole Ponsardin egy gazdag reimsi családba, a pezsgõgyártással kísérletezõ Clicquot famíliába házasodik be. Boldog, bár némileg unalmas életét egy váratlan tragédia, ifjú férje halála változtatja meg örökre. A 27 évesen megözvegyült Madame Clicquot-nak döntenie kell: eladja férje cégét, és a befolyt pénz által biztosított jómódban éli tovább életét, vagy mindent kockára tesz, és a 19. század eleji elvárásokat felrúgva maga áll a vállalkozás élére. A merész döntést hozó asszonynak a napóleoni háborúk forrongó Európájában kell helytállnia, és felvirágoztatnia a Clicquot pezsgõházat. Fáradhatatlan újító szellemének és minden akadályt legyûrõ akaraterejének köszönhetõen a Veuve Clicquot újszerû eljárással készülõ nedûi nemsokára már egyetlen európai királyi család asztaláról sem hiányozhatnak, a pezsgõivás pedig az elõkelõség és kifinomultság elengedhetetlen ismérvévé válik.Fabienne Moreau gondos kutatómunkán alapuló regénye egy kivételes asszony történetét tárja elénk, aki minden elõítélet, akadály és tragédia dacára az egész világot megváltoztatta.

  Show book

• 

  Corvinisták I kötet

  László Eörsi

  • 0
  • 0
  • 0

  „A november 4-ei szovjet támadás egyik fő iránya a legnagyobb felkelőközpont, a corvinisták ellen irányult, akik az Üllői út, Nagykörút kereszteződésénél rendezkedtek be. E felkelő csoportok felvették ellenük a harcot, de bázisaikat rövidesen aknázni kezdték. Így az ellenállás ott reménytelennek tűnt, és ezért már 4-én este vagy 5-én fegyveresen elhagyták a körzetüket. Egy kb. 350 fős egység a Víg utcai rendőrkapitányságon és a mellette lévő épületekben gyűlt össze, egy másik, ennél jóval kisebb részleg pedig a szintén VIII. kerületi Jázmin utcai iskolába vonult. Többen a Corvin mozi környékén maradtak, és kis létszámú osztagokban folytatták a harcot (nem kis veszteségeket okozva a betolakodóknak), mások letették a fegyvert és hazamentek. (…)Nincsenek kellő bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy kinek a kezdeményezésére alakult ki ez az új bázishely, de nyilvánvalóan szervezetten, vezetőik irányításával kerültek ide a felkelők. Állítólag Pongrátz Gergely főparancsnok (agronómus) már 4-én hajnalban bejelentette, hogy a VIII. kerületi kapitányságra megy, ha a Corvin nem védhető tovább.A felkelők egy része a közeli Rákóczi téren folytatta a harcot. Mások a szomszédos csarnokot őrizték a tolvajok ellen (mérsékelt sikerrel). Az italozást úgy gátolták meg, hogy belelőttek hordókba. A parancsnokok a kapitányság épületében tartották a megbeszéléseiket, csak sejthetjük, hogy miről. Állítólag „a szétvert csoportok parancsnokai egymást okolták az ellenforradalom gyors összeomlásáért, ebből kifolyólag súlyos nézeteltérések és fenyegetések keletkeztek…” Több adat utal arra, hogy a budapesti fegyveres harc folytatását kilátástalannak ítélték. Ennek kapcsán szó esett Iván Kovács László (raktáros) „árulásáról” és ártalmatlanná tételéről is.”

  Show book