Other books that might interest you

• 

  Egri csillagok

  Géza Gárdonyi

  • 0
  • 1
  • 0

  Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)

  Show book

• 

  A hiúz a napba néz - Galilei...

  István Száva

  • 0
  • 0
  • 0

  A XVII. században egy különös nevű akadémia működött Rómában, a Hiúzok Akadémiája. Csak az lehetett tagja, akinek „hiúzszeme” volt, aki olyasmit vett észre a tudományban, a művészetben, amit más még nem látott meg. Ilyen hiúz volt Galileo Galilei, az újkor egyik legnagyobb fizikusa és csillagásza. Galileire valóban ráillett ez a megtisztelő név: csillapíthatatlan vágy hajtotta, hogy szüntelenül kutasson, kísérletezzen, beletekintsen az igazság fényébe. A napra irányította távcsövét, hogy megismerje a tudomány új törvényeit. Aki azonban sokáig néz a napba, annak elkáprázik a szeme, és nem veszi észre, ami a földön van; nem törődik az útjában tátongó farkasvermekkel, amelyeket a világosság ellenségei ástak neki. Galilei, akinek szemét elkápráztatta a tudnivágyás fénye, végül belezuhant egy ilyen farkasverembe. Ellenségei ujjongtak, mert azt hitték, hogy a hiúzzal együtt a világosságot is elpusztították. De a napot, a tudás igazi fényét nem lehet elpusztítani. Galilei életéről, harcáról, kegyetlen bukásáról és eszméinek dicsőséges felemelkedéséről szól Száva István fordulatos, mindvégig érdekes regénye.

  Show book

• 

  Az ég törvénye - Johannes Kepler...

  István Száva

  • 0
  • 0
  • 0

     
  Ma a mesterséges holdak korában minden iskolás gyerek ismeri a Kepler-törvényeket, de felfedezőjük életéről nem sokat tud. Számunkra, mai technikai eszközeink és tudományos műszereink birtokában, szinte elképzelhetetlen, milyen teljesítmény volt szabad szemmel megállapítani a bolygók járásának pontos törvényeit Mert Keplernek hosszú ideig nem állt más műszer a rendelkezésére, és később is csak a legkezdetlegesebb távcsővel figyelhette az eget. De még a tudományos kutatás nehézségeinél is súlyosabbak voltak azok a viszontagságok, amelyeket az ellenreformáció és a harmincéves háború megrázkódtatásai miatt kellett elviselnie. Mégis ő állapította meg a modern csillagászat három alaptörvényét, amelyek ismerete nélkül a mai űrhajók sem tudnának útjukra indulni. Száva István ennek a zseniális matematikus-csillagásznak az életét mutatja be.

  Show book

• 

  Anna Karenyina

  Lev Tolstoj

  • 0
  • 0
  • 0

  Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el.
   
  Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

  Show book

• 

  Tyukodi pajtás

  Ferenc Jankovich

  • 0
  • 0
  • 0

  „Azzal kezdem a históriát, hogy nevem -még ez köllött nekem! Tyukodi Má­tyás; rólam szerzettek volt a dalt: Te vagy a legény, Tyukodi pajtás… Mindenki ösmeri. Egyedül a pápisták nem kedvelik - mi tagadás, nem is pápista labancoknak való, hanem inkább az ilyen magamfajta kurucok szájába... Be sokszor is énekel­tük a szegény fölkelt ország minden része­iben - egykori szabadlegények, Thököly farkasai, Rákóczi talpasai, országjáró szi­laj kóborlók -, mikor napszállta után, megpihenve erdőn, mezőn, táborokban, égig lobogó tüzek mellett ültünk körös-körben…
   Így kezdődik ez az érdekes, hangulatos, színesen megírt történelmi re­gény, mely jelentős módon gazdagítja a kuruc korral foglalkozó irodalmat. Külön erénye, hogy egy ismeretlen - pontosab­ban: csak névről ismert - kuruc katona életútját, harcait mutatja meg, Thököly, majd Rákóczi seregében. - Jankovich Ferenc posztumusz regénye egy trilógiá­nak tervezett munka önállóan is olvas­ható, középső darabja.

  Show book

• 

  Jeanne d'Arc

  Mark Twain

  • 0
  • 0
  • 0

  Sokan és sokféleképpen megelevenítették már a világirodalomban Jeanne D'Arc alakját. Volt, aki a szentet, isten kiválasztottját, más a francia nemzeti hőst, s volt, aki az álnokul tőrbe ejtett tiszta és erős fiatal lányt látta és ábrázolta benne. Mark Twain magyarul most először megjelenő művében az egyszerű kis parasztlányt idézi meg, akinek ereje népével való összeforrottságából fakad. Az író nem szól közvetlenül olvasóihoz, a történetet egy „megigézett” kortárs szájába adja, aki Jeanne D'Arc gyermekkori játszótársa, majd diadalmas útján írnoka, apródja volt. A szemtanú emlékiratában emberi közelségből, meghitten örökíti meg a nagyszerű francia lányt: kutatja, keresi egyénisége és cselekedetei titkait, s a kedves egyszerűség glóriáját fonja Jeanne D'Arc alakja és élete köré.

  Show book