Join us on a literary world trip!
Add this book to bookshelf
Grey
Write a new comment Default profile 50px
Grey
Subscribe to read the full book or read the first pages for free!
All characters reduced
A Douglas-nővérek - Az illatok édenkertje - cover

A Douglas-nővérek - Az illatok édenkertje

Charlotte Jacobi

Publisher: Publishdrive

  • 0
  • 0
  • 0

Summary

A parfüméria 2.Családregény a Douglas parfümérialánc történetérőlSpiegel-bestsellerA céget mindenki ismeri, de a történetét szinte senki.Hogyan élte át az illatszerbolt a dübörgő 1920-as éveketHamburg, 1920: Tíz éve megnyílt a Douglas-nővérek parfümériája, ami a legjobb alkalom az ünneplésre! A „Douglas-nővérek”, vagyis Marie és Anna Carstens nemzetközi kapcsolatokat akarnak kiépíteni, ezért a napi üzletvezetéssel járó teendőket átadják keresztlányaiknak, Hertha és Lucie Hardersnek. De Hertha és Lucie nehézségekkel szembesülnek: Németország gazdaságát megterheli az első világháború utáni jóvátételi kötelezettség, és az infláció miatt egyre kevesebb a vásárló. Lucie új üzleti ötleteket keres Berlinben és New Yorkban, és a „dübörgő 1920-as évek” koncepciójában, valamint a szokatlan illatkompozíciókban talál inspirációra – de nem utolsósorban a szerelem is rátalál Lucie-ra.„Időutazás a Hanza-város múltjába – részletes, szeretetteljes regény.” – GongA Charlotte Jacobi álnév az Eva-Maria Bast – Jørn Precht szerzőpárost fedi, amellyel már több Spiegel-bestsellert megjelentettek.Eva-Maria Bast újságíró, több tényirodalmi kötet, thriller és más regény szerzője. Egyebek mellett a Konrad Adenauer Alapítvány történelmi újságírás díjában részesült. Lakóhelye a Constance-i tó, illetve Würzburg.Jørn Precht a Stuttgart Media University oktatója, mozi- és tévéprodukciók többszörösen díjazott forgatókönyvírója. Történelmi regények és tényirodalmi művek szerzője, 2018-ban Bronze Homer irodalmi díjat kapott.
Available since: 03/03/2023.
Print length: 480 pages.

Other books that might interest you

  • Egri csillagok - cover

    Egri csillagok

    Géza Gárdonyi

    • 0
    • 1
    • 0
    Az Egri csillagok mára már igazi klasszikussá vált Magyarországon. A történet a 16. század elso felében játszódik és körülbelül 25 évet foglal magába. A legfobb történelmi események közt olvashatunk a magyar királyok székhelyének, Budának 1541-es vérmentes elfoglalásáról és a törökök 1552-es egri ostromáról. Betekintést nyerhetünk még más történelmi témákba is, például a reformáció Magyarországon elért hatására, a magyarok és a német-római császár közti nézeteltérésekre, és olyan értékek kísérik végig a regényt, mint a könyörületesség, apai és anyai szeretet, barátság, bizalom és oszinteség.The story is set in the first half of the 16th century and covers a period of roughly 25 years. The main historical events that are addressed are the bloodless occupation of Buda, the seat of the Hungarian kings, in 1541, and the 1552 Siege of Eger (now in Northern Hungary) by the Turks that forms the major topic of the novel. The story also addresses some other historical topics like the impact of the Reformation, the discord between Hungarians and the Holy Roman Emperor, as well as many themes of general import like mercy, filial and marital love, friendship, trust and truthfulness. The book is considered as the most famous Hungarian novel. It's been translated into English titled Eclipse of the Crescent Moon. (Summary by Wikipedia)
    Show book
  • Nagy Lajos Király II kötet - cover

    Nagy Lajos Király II kötet

    Irén Gulácsy

    • 0
    • 0
    • 0
    Tíz évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben, már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos király-t. Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjou Nagy Lajos – uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott prosperálása idején – szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még felesége, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról – és a király küzdelme mellett – hogy a betegség terjedését lassítsa, építőmunkáját bevégezze – ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje, számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől…
    A regényben Gulácsy tehetségének minden jellegzetessége legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdagsága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés.
    Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétében. A regény mellékalakjai – a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza; a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni nem képes Garay nádor; a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond; Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét – egytől egyig pompás figurák.
    A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világát, jogi, államismereti rendszerét, társadalmát.
    Show book
  • Arcképvázlatok - Száz magyar író - cover

    Arcképvázlatok - Száz magyar író

    Géza Hegedüs

    • 0
    • 0
    • 0
    Ha az olvasó történetesen találkozott a szerző A magyar irodalom arcképcsarnoka című könyvével, akár úgy is tekintheti, hogy most annak második kötetét tartja a kezében. Hiszen amiként abban, úgy ebben is kereken száz magyar író és költő arcképvázlatát ismerheti meg; s minthogy ez a könyv később jelenik meg, mint amaz, tehát sorrendben: ez a második kötet. Holott mégsem az, és nagyon kérem az olvasót, ne is tekintse annak. Először is: itt szó sincs semmiféle időbeli folytatás­ról, itt is nagyon régiekkel – XVI. századbeliekkel – kezdődik a névsor, és nemrég elment kortársakkal végződik. De még csak azt sem lehet mondani, hogy okvetle­nül értékrendbeli különbség van a két könyv felidézte íróművészek között. Egy­szerűen arról van szó, hogy itt most azokról beszélek, akik ezért vagy azért nem fértek el abban az Arcképcsarnokban. Mert az ugyan igaz, hogy irodalmunk legvitathatatlanabb klasszikusairól a szerző – mármint én, aki e sorokat írom – az előző kötetbe írta-vázolta azokat a bemutató mondatokat, amelyekkel jelezni kívánta, hogy őbenne milyen fővonásokkal rajzolódnak ki ezek a legnagyobbak, ámde ezeknek a kétségtelenül legnagyobbaknak, legjelentékenyebbeknek a száma alig-alig haladja meg a tucatot. Hogy őmelléjük kik kerültek abba az Arcképcsar­nokba, azt nagymértékben meghatározta a szerző saját ízlése, olvasói emlékeinek követelőzése vagy egyik-másik alak életrajzi érdekessége. És mivel négy-öt író­gépelt oldalnál rövidebben nemigen lehet valamelyest is szemléletes képet vázolni egy-egy íróról, száz ilyen vázlatnál több pedig nem fér még egy viszonylag terjedel­mes kötetbe sem – tehát a kerek százas szám varázsa (amely Dantét is igézte, hogy Isteni színjátéka éppen száz énekre terjedjen, és Boccacciót is arra csábította, hogy száz novellából állítsa össze Dekameronját, és még a mi Szerb Antalunkat is ösz­tönözte, hogy száz versből építse fel a szerintem mindmáig legszebb magyar nyelvű költői antológiát) nekem is azt az egyáltalán nem irodalomtörténeti, hanem iro­dalmi játéknak tekinthető komponáló igényt adta, hogy kereken száz ugyanolyan hosszú – illetve ugyanolyan rövid – arcképpel igyekezzem vágyat ébreszteni az olva­sókban kimeríthetetlen kincsestárunk, a magyar irodalom minél teljesebb birtokba vételére.
    Show book
  • Tegnap és régmúlt - Elbeszélések - cover

    Tegnap és régmúlt - Elbeszélések

    Irén Gulácsy

    • 0
    • 0
    • 0
    „A prókátort kidobta és néhány könnyebb dísztárgyat összetört. Általában úgy találom, hogy itt az urak inkább csak színleg gálánsak, de otthon hírül sem olyan udvariasak, mint nálunk. Bár színleg sem mindig! Tegnap hallom Serényi grófnő barátnőmtől (aki ó! már be van vezetve!), hogy mivel szórakozik például XIV. Lajos, a híres, híres francia Napkirály, – aki egyébként írni-olvasni sem tud és Monsieurt, azaz a dauphin-jét, vagyis a trónörökösét sem taníttatta meg, erre a művészetre: ha látja, hogy valamelyik hölgy a közelében lebocsátkozni készül, gyorsan valami szöges tárgyal csempész a helyére s aztán gurul a kacagástól, ha a szegény teremtés visítozik. Fi donc! Szép viselkedés, mondhatom! Különben ez az egész XIV. Lajos már kinő a könyökömön. Itt mindenki rá hivatkozik, róla ábrándozik, – igen, valósággal tömjénezik ezt a műveletlen fickót.”
     (Papillotage-részlet)
    Show book
  • Évezredek szépprózája - cover

    Évezredek szépprózája

    Géza Hegedüs

    • 0
    • 0
    • 0
    Az olvasó ember mindennapi eledele a széppróza: olvasmányaink túlnyomó többsége regény, novella, önéletrajz vagy más emlékezés. Jó kétezer éve az irodalom egyik világa a próza, és az utóbbi másfél évszázadban mindenekelőtt prózai elbeszélő irodalmat olvasunk. Kit ne érdekelne hát az út, amely az ókori kezdetektől a nagy romantikusokig, a múlt századi nagy realistákig és tőlük a mi századunkba, a legnagyobb hatású modern regényírókig vezet? Ezen a zegzugos úton kíván könnyed hangú kalauz lenni ez a kis könyv. Lehetne kétszer vagy négyszer ennyi, hiszen a széppróza kimeríthetetlenül gazdag. Mégis a szerző úgy gondolta, jobban áttekinthető az út, ha csak a legfőbb állomásokat, a továbbmutató lángelméket, az újakat, kezdőket villantja fel. Ezek a röpke írások nem többek képvillanásoknál, de azzal a céllal, hogy az olvasónak kedve támadjon utána többet olvasni róluk és főleg sokat olvasni tőlük.
    Show book
  • Nagy Lajos király I kötet - cover

    Nagy Lajos király I kötet

    Irén Gulácsy

    • 0
    • 0
    • 0
    Tíz évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben, már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos király-t. Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjou Nagy Lajos – uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott prosperálása idején – szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még felesége, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról – és a király küzdelme mellett – hogy a betegség terjedését lassítsa, építőmunkáját bevégezze – ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje, számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől…
    A regényben Gulácsy tehetségének minden jellegzetessége legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdagsága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés.
    Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétében. A regény mellékalakjai – a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza; a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni nem képes Garay nádor; a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond; Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét – egytől egyig pompás figurák.
    A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világát, jogi, államismereti rendszerét, társadalmát.
    Show book